Áhítozni, álmodozni, vágyakozni mindenki szokott. A tettek mezejére lépni viszont annál kevesebben. De miért nem váltjuk valóra az álmainkat? Miért maradunk meg a vágyak mellett? Itt az idő, hogy a dolgok mögé nézzünk!
Hallgasd meg (2:21 perc) ⇩
Olvasd el (2 perc) ⇩
Gondolj egy olyan pillanatra az életedben, amikor sikerélményben volt részed. Jó érzés volt, igaz? Felemelő az a beteljesülés, hogy megcsináltad! Fogadni mernék, hogy ami kiváltotta belőled ezt az érzést, olyasmi volt, ami nem jött könnyen. Fejemet teszem rá, hogy meg kellett dolgoznod érte. Izzadtál, tanultál, néha az volt az érzésed, hogy nem fog összejönni. Időbe telt, míg sikerült. Napok, hetek vagy akár hónapok kellettek hozzá és mindez idő alatt, neked tenned kellett több kisebb-nagyobb lépést.
Biztosan indultál már neki, hogy felmászol egy dombra vagy hegyre. Ismered az érzést, hogy ahogy mész felfelé, már látod a csúcsot, a dombtetőt? Amikor meg felérsz rá, egy újabb emelkedő jön? Na, ez lesz az! – gondolod, és annak is nekilendülsz. És így megy ez, újra meg újra.
A siker olyan mint egy végtelen hegy, amit meg szeretnél mászni. Soha nem érhetsz fel a legtetejére, s közben talán észre sem veszed, hogy már rég sikeres vagy.
A sikerhez vezető út hosszú és tele van cselekvéssel. Akkor leszel sikeres, amikor megérted, hogy ez egy életre szóló játszma és végig kell csinálnod a játékot. Soha nem adod fel! Gondolj bele: ha abban a pillanatban, amikor úgy érzed, sikeres vagy, megállnál és többé nem tennél semmit, mi történne? Elmondhatnád magadról másnap, harmadnap, egy év múlva is, hogy sikeres vagy? Nem. Legfeljebb annyit mondhatnál, hogy sikeres voltál.
Sikert és boldogságot: