Teljes mértékben meg voltam győződve róla, hogy megtaláltam az élet értelmét. Még a gyerekeimnek is ezt tanítottam: igyekezzetek azt tenni, ami boldoggá tesz. A páromnak is gyakran ezt mondogattam: az élet túl rövid ahhoz, hogy egyetlen percét is haraggal töltsük. Mindenben a boldogságot kerestem, mert úgy véltem, ez az élet értelme. De egyszer, valahol, valami megváltozott bennem, és én szinte észre sem vettem.
„Az élet értelme nemcsak az, hogy boldog legyél, hanem az is, hogy hasznos, tiszteletreméltó, jószívű legyél. Hogy változást jelentsen, hogy éltél és hogy jól éltél.”
– Ralph Waldo Emerson
Biztosan tudom, hogy nem a fenti idézet okozta bennem a változást, de mindenképp köze volt hozzá, hogy észrevegyem: ma már nem úgy gondolom, mint régen. Több kell az életben, mint csak a boldogság, vagy úgy is mondhatnám: a boldogságot nem lehet elérni anélkül, hogy egyben hasznosnak ne éreznéd magad.
Erre túl sokan csak túl későn ébrednek rá, miután már rengeteg hasztalan dolgot összevásároltak; miután már benne vannak egy olyan párkapcsolatban, amibe azért kezdtek bele, mert azt gondolták, boldoggá fogja őket tenni; miután már elvállaltak egy olyan állást, ami jól fizet, de semmit sem ad abból, amire valójában szükségük lenne… És a lista még hosszasan folytatódik.
Örömlöketeket adunk magunknak és abban a tévhitben élünk, hogy boldogok vagyunk. Gondoljunk csak bele, milyen érzés, amikor megvásárolunk valamit, ami megtetszik, vagy valamit, amire régóta vágyunk.
Tudományosan megmagyarázható, hogy mi történik ilyenkor az emberi szervezetben, azonban nem akarlak most untatni. A lényeg: az, amit érzünk, viszonylag gyorsan elmúlik. Érdekes módon még azzal sem arányosan, hogy mennyibe került az a bizonyos dolog.
Hogy mennyi ideig leljük örömünket benne, leginkább azon múlik, hogy mennyire vágytunk rá valójában. Egy valami azonban egészen biztos: egyszer elérkezik az a pillanat, amikor megunjuk és ez a bizonyos tárgy már semmit sem segít abban, hogy „boldognak” érezzük magunkat. És akkor jön egy másik, valószínűleg nagyobb értékű tárgy, amivel megpróbáljuk fenntartani a boldogságérzetet.
Van, aki úgy tartja, hogy emlékeket kell gyűjteni tárgyak helyett (én is ezek közé tartoztam). Tény, hogy sokkal jobb, mint tárgyakat gyűjteni, viszont ez a kijelentés félremagyarázható. Akkor van baj, amikor pénzzel kapcsoljuk össze az emlék fogalmát. Nem attól szép és igazán emlékezetes egy emlék, hogy mennyit fizettünk érte.
Azokat az emlékeket, amelyek boldoggá tesznek, nem lehet árcimkével ellátni.
És a legnagyobb probléma az, amikor mindezekhez társítjuk az élet értelmét. Amikor azt gondoljuk, hogy az örömlöketek adagolásával boldoggá tesszük magunkat és ezzel értelmet nyer az életünk. Ugyanis az örömlöketek olyanná válnak számunkra, mint a drog, soha sem kaphatunk eleget, mindig csak többet és többet akarunk, s valójában egyre nyomorultabbul érezzük magunkat és egyre boldogtalanabbá válunk.
Az igazán boldog emberek hasznos életet élnek
A fenti szemléletmód alapján vizsgálva a saját életemet, a boldogságomat és az élet értelme utáni hajthatatlan vágyamat, arra jöttem rá, hogy azok a cselekedetek tesznek a leginkább boldoggá, amiket másért teszek. És igaz az is, hogy ezektől hasznosnak érzem magam.
Az életről alkotott – olykor igencsak téves – szemléletmódunkat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Aki úgy él (mint én is régebben) és az összevásárolható apró vagy nagy dolgokban keresi a boldogságát, soha nem fogja megtalálni. Félreértés ne essék, én is örömöm lelem abban, ha megvásárolhatok valamit, amit szeretnék, viszont tudatában vagyok annak, hogy ezek csak dolgok, valamilyen célt szolgálnak (ami nem az, hogy engem boldoggá tegyenek).
Amit viszont bárki kipróbálhat, és ezáltal megtapasztalhatja, milyen az, amikor hasznos vagy:
- Önkénteskedhetünk egy jótékonysági szervezetnél
- Segíthetünk valakin, aki épp rászorul (legyen az egy idős ember, akinek segítünk a csomagjait cipelni, vagy megtarthatjuk az ajtót az állapotos szomszédunknak)
- Meglephetjük a párunkat egy saját készítésű fotókollázzsal
- Elvállalhatunk egy plusz feladatot a cégnél, amit senki nem akart megcsinálni, viszont fontos volt a cég számára
- Felajánlhatjuk segítségünket barátainknak vagy munkatársainknak, és ha valamire megkérnek, szívesen megtesszük
- Ha kreatívak vagyunk, adhatunk értéket másoknak ezáltal (fessünk, zenéljünk vagy akár írjunk)
Alapíthatunk egy céget, embereket alkalmazhatunk és jól bánhatunk velük
- Alapíthatunk egy céget, embereket alkalmazhatunk és jól bánhatunk velük
Ne feledjük: a hangsúly a cselekedeten van, azaz tenni valamit másért. Sokkal fontosabb a fizikai állapotunk megváltoztatása, mint a pénzben kifejezhető érték. Azaz, minél több a mozgás, annál hasznosabbnak érezzük magunkat. Például segíteni egy látássérült embernek átmenni az úton százszor felülmúlja azt, hogy a Facebookon pénzt adományozunk (ha csak abból a szempontból vizsgáljuk, hogy melyiknek mekkora hatása van a saját boldogságunkra). Természetesen a kettő nem zájra ki egymást, és ha megtehetjük, hogy pénzzel segítünk egy rászorulón, tegyük meg.
Tégy többet másért és az életed értelmet nyer!
Kérdezd meg magadtól: mit teszek én másokért, mit teszek én azért, hogy a világ jobb hely legyen? És bármi is legyen a válasz (még ha az is, hogy „semmit”), ne legyen lelkiismeret-furdalásod, csak egyszerűen határozd el, hogy mától többet fogsz tenni.
S még elárulok egy titkot: ezáltal nemcsak hasznosnak fogod érezni magad, nemcsak a saját életednek adsz értelmet (habár már ez mekkora teljesítmény!), hanem a hab a tortán az, hogy ezáltal lehetsz sikeres és akár rendkívül gazdag is. Ha megnézed a világ leggazdagabb embereit, legtöbbjükre érvényes: azért gazdagok, mert a termék vagy szolgáltatás, amit kínálnak, másokon segít.
Sikert és boldogságot: