Nem tudom, mi az oka, hogy most ott vagy, ahol, de hidd el, nincs mindennek vége. Tudod, az idő minden sebet begyógyít. Még ha most azt is érzed, hogy innen nincs tovább hova, ha legszívesebben megszűnnél létezni, a fájdalmaiddal együtt, jusson eszedbe: sötétség nélkül a csillagok nem ragyoghatnának.
Hallgasd meg (1:41) ⇩
Olvasd el (2 perc) ⇩
Az élet nem mindig habostorta. Ha úgy telne el ez a néhány évtized, hogy mindig minden rendben lenne, nem tanulnánk meg értékelni a jót, a sikert, a boldogságot. Nem tudnánk meg soha, milyen szenvedélyesen szeretni és szeretve lenni. Nem ismernénk az alázatot. Nem lenne szükség önbizalomra, így képtelenek lennénk megragadni a lehetőségeket, mert bármikor beérnénk azzal, amit kapunk. Gyakorlatilag nem lenne értelme az életünknek.
Bármit érzel most, megeshet, hogy a valaha létező legrosszabb érzés, de egy dolog biztos: el fog múlni. A változás elkerülhetetlen. Tudom, ettől most egy fokkal sem érzed magad jobban, de erőt adhat neked a gondolat: az, amit most érzel, megtanít az élet napos oldalán élni.
Ne feledd: sötétség nélkül a csillagok nem ragyoghatnának!
Sikert és boldogságot: