2,2KElcsépelt, ráadásul egy vegetáriánus szájából ez meglehetősen furán hangzik, de attól még igaz. Nem fogjuk megkapni, amit szeretnénk, pusztán attól, hogy vágyunk rá meg várunk rá.
Elcsépelt, ráadásul egy vegetáriánus szájából ez meglehetősen furán hangzik, de attól még igaz. Nem fogjuk megkapni, amit szeretnénk, pusztán attól, hogy vágyunk rá meg várunk rá.
Vártam a pénteket, vártam a nyarat,
Vártam a születésnapomat.
Csukott szemmel vártam a királyfit,
Aki délceg, mosolyog és rám kacsint.
Láttam, ahogy fehér lován bevágtat,
Karjába kap, szenvedéllyel csókolgat.
Megöleltem az álmom, s vártam a holnapot,
Hisz’ a nap már rég lenyugodott.
Hol vagy hercegem, tán eltévelyedtél?
Itt vagyok, várlak, míg megérkeznél!
Az álom elhalványult, lassan szertefoszlott,
S a királyfi nem jött, a ló nem dobogott.
Már nem várom a pénteket, nem várom a holnapot,
A paripa sehol, s hajam ezüstösen lobog.
Úgy vélem, senki nem jön talán…
Egyetlen társ maradt: a magány.
Te mit tennél másképp, ha lenne még időd?
Sikert és boldogságot: