Hogyan ne húzd fel magad mindenen, avagy a végtelen türelem titka

A buszon uralkodó kellemes csendet a két fiával felszálló apa törte meg. Az apa leült egy székre és mereven bámult maga elé, míg a gyerekek őrült módjára viselkedtek. Ordibáltak, rohangáltak, más emberek lábára tapostak. Nyilvánvaló volt, hogy mindenkit zavarnak. A türelmem rohamosan fogyott, tudtam, hogy két lehetőségem van: tűrök még (de éreztem, hogy már nem sokáig bírom) vagy szólok az apának, hogy szedje ráncba a fiait. Végül az utóbbi mellett döntöttem, és megszólítottam az apát. „Ne haragudjon, de a gyermekei mindenkit zavarnak, legyen szíves tegyen valamit!” A férfi, mintha álmából rázták volna fel, rám nézett zavartan és azt mondta: „Ó… Valóban… Tennem kellene valamit, nem igaz? Tudja, most jövünk a kórházból, ahol a feleségem épp elhunyt. A fiúk valószínűleg így vezetik le…” Akkor, abban a pillanatban azt kívántam, bárcsak szétnyílna a föld és engem elnyelne. Rettenetesen szégyelltem magam. 

A fenti történetet egy könyvben olvastam hónapokkal ezelőtt, viszont nagyon bennem ragadt az érzés: nem tudhatom, hogy az, akire épp pipa vagyok, min ment keresztül, mi okozza, hogy érzéketlennek, tiszteletlennek vagy esetleg egy tuskónak vélem őt. Hacsak nincs nyomós okom rá, hogy egy adott helyzetben én legyek az, aki „rendet csinál”, tartózkodom ettől. 

Mások szerint kétszer álltam sorba, amikor a türelmet osztották, mert sok jutott belőle nekem. Igen, ezzel részben egyetértek. Azért csak részben, mert bár így tűnik, csak én tudom azt, hogy az önuralmam miből fakad. Hogy miért nem fut fel a pumpám, amikor tízből kilenc embernek már az egeket karcolná. 

Hát képzeld, nem álltam sorba kétszer türelemért, így az idegesítő dolgok engem is ugyanúgy idegesítenek, mint bárki mást. De ha hiszed, ha nem lehetsz te is olyan, mint én, és eldöntheted, hogy mikor, min vagy kin mérgelődsz fel! Mert gyakorlatilag ennyit teszek én is: megkérdezem magamtól, érdemes nekem ezen mérgelődni? Megold az valamit? Boldogabb leszek tőle? Elérek valamit azzal, ha kezdek ketyegni? És a válasz az esetek 99%-ban az: nem, sőt rontok a helyzeten.

Az emberek sokszor mondanak és tesznek olyasmit, amivel csak provokálni akarnak (szándékosan vagy a tudatalattijuk által vezérelve). Ha te is úgy gondolod, hogy fontosabb a te lelki békéd, nyugalmad és a saját hosszú életed, mint az, hogy leordítsd valakinek a fejét, gyakorold a szemellenző technikát. Azaz arra figyelj, ami számodra fontos, és ne engedd, hogy eltereljék a figyelmed olyasmivel, amin aztán órákig ketyeghetsz.

És azt se felejtsd el, hogy az időd a legértékesebb eszközöd! Ha kihoznak a sodrodból, ellopják az idődet, amit más, számodra lényegesebb dolgokkal tudtál volna tölteni.