Ez az év kétségkívül olyan váratlan fordulatokat hozott mindannyiunk számára, amelyekkel szerintem eddig még soha, senki nem találkozott. Hogy mi volt benne a rossz, mi volt a legrosszabb, és esetleg mi volt a jó, azt mindenki magának tudja a legjobban eldönteni. De egy dolog biztos: tanulhatunk ezekből.
Panaszkodhatunk, hogy miért volt ez az év inkább rossz, mint jó, de azon keseregni, ami felett nincs hatalmunk, és amit nem tudunk megváltoztatni, felesleges és értelmetlen, úgyhogy én inkább hálálkodni fogok.
Hálás vagyok, hogy sem a családom tagjai, sem a szeretteim közül senki, sem a munkatársaim és az ők szeretteik közül senki nem esett a koronavírus áldozatául.
Hálás vagyok, hogy sokaktól eltérően, mi nem kellett „bezárjuk a boltot”, hanem tudtunk dolgozni és haladni, ahogy engedték a lehetőségek.
Hálás vagyok nektek, kedves olvasóim, hogy egész évben mellettem voltatok, olvastátok az írásaimat, néztétek a videóimat, de legfőképpen azért, mert bekapcsolódtatok, és számtalanszor tanúbizonyságot tettetek arról, hogy akkor is segíteni tudunk, ha nem ismerjük egymást.
Ez az év a számtalan viszontagság mellett sok mindenre megtanított bennünket. Például arra, hogy biztosra vehetjük azt, hogy semmit sem vehetünk biztosra. Megmutatta, hogy mennyire értékes az egészségünk és a szabadságunk. Rávilágított arra, hogy rendkívül fontosak az emberi kapcsolataink, ezért ápolnunk kell azokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az álmokat és vágyakat nem szabad halogatni.
Bíznunk és hinnünk kell abban, hogy végül minden jóra fordul, ki kell használnunk azt az időt, ami a rendelkezésünkre áll, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat hozzuk ki magunkból és egymásból úgy szakmailag, mint a magánéletünkben!
Egészséges, sikeres és boldog új évet kívánok nektek és családotoknak!