Bizonyára voltál már úgy bevásárolni, hogy nem készítettél előre listát. És mi történt? Mindent (is) megvásároltál, a kosarad rendesen meg volt tömve, aztán otthon derült ki, épp a főzés kellős közepén, hogy valami lényeges dolgot elfelejtettél. Például nem vettél tojást. Az, ami szabadságnak tűnt a boltban – bármit megvehettél -, most otthon, a főzés közben okoz feszültséget, és igen, mondjuk ki, korlátoz, hiszen nem tudod elkészíteni azt, amit szerettél volna.

Ha viszont írtál volna előre egy listát, akkor a boltban érezted volna korlátozva magad. Ez a fajta korlát viszont meghozza a gyümölcsét később, amikor a főzésre kerül sor, és minden hozzávaló rendelkezésre áll. 

A tervezés egyfajta korlátozást jelent számunkra, de beláthatjuk az előbbi példából, hogy ez egyáltalán nem jelent rosszat, sőt meglehetősen hasznos. Az élet számos területén így érezhetjük magunkat – beszorítva egy sarokba -, viszont azt is észre kell vennünk, hogy gyakran ezt saját magunknak köszönhetjük, mert nem tervezünk.

Sikert és boldogságot: