Nap mint nap ugyanaz történik velünk. Felkelünk az ébresztőóra csipogására, kávézunk, ülünk a dugóban, dolgozunk egész nap, este beesünk az ágyba. Másnap kezdődik minden elölről.
Elrohan mellettünk az élet
Hacsak nem a hegyekben élünk remeteként, nagyon könnyű elmerülni a mindennapok forgatagában. Felgyorsult világunkban annyira sok inger ér bennünket, hogy már az is csoda, ha képesek vagyunk mindezeket feldolgozni. Alig nyílt ki a szemünk, a Facebook máris tucatjával okádja szembe velünk a nagyvilágot, és ez így megy egész nap, megállás nélkül. Csak történnek velünk a dolgok, anélkül, hogy tudnánk, mi miért van.
Hacsak tudatosan meg nem nyomjuk a féket, így fog elszáguldani mellettünk az egész életünk.
A kérdés, ami mindennek értelmet ad
Akár azt szeretnénk érezni, hogy van értelme az életünknek, akár ahhoz szeretnénk lendületet kapni, hogy egyáltalán kikecmeregjünk reggel az ágyból, előbb a következő kérdést kell megválaszolnunk: miért?
Találjuk meg mindenben a miértet!
Az élet igazi miértjét nem könnyű megtalálni, de megéri. Tegyük fel, hogy egy viszonylag egyszerű dologról van szó: szeretnénk minden reggel egy órával korábban kelni. Ha megkérdezzük magunktól, miért, lesz egy egyértelmű válaszunk is a kérdésre. Mondjuk az, hogy úgy érezzük, lustábbak vagyunk az átlagnál. Ez azonban nem elég, sokkal mélyebbre kell ásnunk.
A válaszhoz újra rá kell kérdezni: miért érezzük úgy, hogy lustábbak vagyunk az átlagnál? Mert mindenki más már hatkor talpon van. Tovább. Miért baj az, hogy mindenki más hatkor talpon van, de mi csak hétkor kelünk? Mert úgy tűnik, más jobban halad, mint mi. Most kezdünk közelebb kerülni az igazi miérthez! Miért gondoljuk azt, hogy azon a reggeli egy órán múlik az, hogy más jobban halad, mint mi? Miért, miért, miért? Addig kell egyre mélyebbre és mélyebbre ásni, amíg megtaláljuk az igazi okot, az igazi miértet.
Honnan tudjuk, hogy megtaláltuk a miértet?
A valódi miértek érzelmi alapúak. Valami, ami nagyon kellemes, vagy épp ellenkezőleg, nagyon kellemetlen. Ahogy az iménti példában láthattuk, a korai keléssel indultunk és csupán néhány lépésben eljutottunk a valódi okhoz: a lemaradás érzéséhez.
Akkor tudjuk, hogy megtaláltuk az igazi miértet, ha találkozunk ezzel az érzéssel. És ez az a pillanat, amikor meg tudjuk keresni azt, amit tennünk kell, hogy kezeljük ezt az érzést. Az előbbi példa esetében nem feltétlenül az lesz a megoldás, hogy egy órával korábban kelünk, sokkal inkább az, hogy célokat alkotunk, amelyekért érdemesnek fogjuk tartani azt, hogy harcoljunk (és akár egy órával korábban keljünk minden nap).
Sikert és boldogságot: