Vállalkozások esetében könnyű alátámasztani a szabályt: egy olyan vállalkozás, amely nem dolgozik folyamatosan azon, hogy fejlődjön, előbb-utóbb csődöt fog mondani, hiszen más cégek, a konkurencia vagy egyszerűen a gazdaság elszáguld mellette. Más szóval, amit úgy látunk, stagnálás, a világhoz viszonyítva csökkenés, hiszen a világ mindig fejlődik, a minimum az, hogy lépést tartunk vele.

Emberek esetében kissé más a helyzet. Mi képesek vagyunk leélni úgy az életünket, hogy egyetlen percet sem töltünk (az iskola után) saját magunk tudatos fejlesztésével. Nem csoda tehát, hogy annyira nagy a különbség ember és ember között. Mert van, aki már egész fiatalon óriási sikereket ér el, de van, aki évtizedeken keresztül gürcöl és úgymond semmire nem viszi az életben. Ennek természetesen számos oka lehet, ami gyakran teljesen független az egyéntől. Ugyanakkor az is igaz, hogy önmagunk tudatos fejlesztése lényeges különbséget tehet.

Aki elkötelezi magát, hogy nap mint nap tanul valami újat, és azt a tudást a gyakorlatba is ülteti, megsokszorozza az esélyét annak, hogy egy napon eléri, amit szeretne. Nincs ebben semmi ördöngősség, nem kell hozzá 120-as intelligencia-hányados, nem számít, hogy honnan jövünk, milyen nemzetiségűek vagyunk – mert a tudás nem válogat. Mindenki számára elérhető, és bárki, bármit elsajátíthat, ugyanis ez az egyik dolog, amiben annyira nagyszerű az ember: amire az egyik képes, arra képes bárki más is (elméletileg). 

Tehát az „ami nem nő, az csökken” szabályt így írnám át az emberek számára: 

Ha sikerre vágysz, fejleszd magad minden nap!