Minden nap folyamatos harcban áll az, amit érzünk és az, amit mindezekre reagálunk. Gyakorlatilag uralkodni próbálunk az érzéseink felett és többnyire sikerül is. Kivéve azt, amikor fordítva történik, és az érzések uralkodnak el rajtunk.
Az érzések természetes és fontos részei az életünknek, tehát azon igyekezni, hogy kordában tartsuk őket, olyannyira értelmetlen, mintha folyton azt gyakorolnánk, hogy visszatartsuk a lélegzetünket, abban a reményben, hogy végül levegő nélkül is megélünk. Még csak próbálkoznunk sem kell, hogy uralkodjunk felettük, hiszen úgysem fog sikerülni – mindig is lesznek érzéseink -, kár harcolni tehát ellenük.
Van azonban egy módszer, amivel minden érzés kordában tartható, és elkerülhető az is, hogy néha „elboruljon az agyunk”. A módszer lényege az, hogy az érzéseket meg kell értenünk, majd tudatosan döntenünk kell arról, hogyan reagálunk rájuk. Úgy, mint amikor a szülinapunkon megkapjuk az ajándékokat és bontogatjuk őket egyesével, majd mindig hozunk egy-egy döntést, hogy az ajándékkal mit fogunk kezdeni: használjuk, visszacseréljük, eldugjuk a szekrény aljába, tovább ajándékozzuk, hogy az ajándékozó fejéhez vágjuk. Döntünk és aszerint cselekszünk.
Az érzésekkel az a gond, hogy gyakran váratlanul érnek minket, és még mielőtt megérthetnénk vagy az agyunk felfogná, hogy mit is érzünk, már földhöz csaptuk a széket és ordítunk, mint egy sakál. Jó, igaz, ez extrém példa volt, de mindenki életében van olyan eset, amikor az érzései eluralkodnak rajta.
Úgyhogy amit nap mint nap gyakorolnunk kell, ha a kezünkbe szeretnénk venni az irányítást, nem más, mint az, hogy megértsük az érzelmeinket, majd eldöntsük, hogyan reagálunk rájuk. Ezt tehetjük tudatos gyakorlással is, például beállunk egy jéghideg zuhany alá. A jéghideg víz érzése a testünkön – bár borzasztóan kellemetlen -, nem több egy adatnál és mi eldönthetjük, hogy mit kezdünk ezzel az információval. Ennyit kell tennünk: azt mondjuk magunknak, hogy igen, tudom, hogy ez a víz jéghideg, de nincs semmi gond, természetes, hogy ezt érzem, én álltam be ide, én döntöttem így, és én döntök arról, hogy mikor szállok ki innen.
A módszer lényege: az érzés, sőt az érzelmek is, csupán egy-egy információ, és az, hogy mit kezdünk ezekkel az információkkal, mindig lehet tudatos, megfontolt döntés.
Sikert és boldogságot: