Mikor érezted magad utoljára felhőtlenül boldognak? Biztos vagyok benne, hogy ha felsorolnál négy-öt alkalmat, közte lenne legalább egy utazás. És ez nem véletlen.
Azt gondolhatnánk, hogy akkor érezzük magunkat boldognak, amikor minden rendben van, azaz semmi sem nyomaszt bennünket. Ez sajnos nem igaz, hiszen ez csupán az egyik feltétele a boldogságnak, azonban ha csak ennyire alapozunk, elég hamar észrevesszük azt, hogy unatkozunk. Ha nincs stressz, de nem ér bennünket másfajta – a jó fajta – inger sem, unjuk magunkat.
Ezért az emberek gyakran beleugranak olyasmibe, amibe nem kellene (vagy kiugranak valamiből, mondjuk egy repülőből vagy le egy hídról, gumikötéllel a derekukon – ez még a jobbik eset), de sokszor előfordul az is, hogy magunknak okozunk olyan stresszt, amit nem lenne muszáj (például belekezdünk egy új bizniszbe, pedig ott van három másik, de azokat unjuk már). Szükségünk van az akcióra, vagy azt is mondhatnám, kihívásokra, úgy a karrierünkben, mint a magánéletünkben.
A folyamatos pörgés által érezzük azt, hogy élünk. És akkor ez hogyan fér össze azzal, hogy ha utazunk, boldognak érezzük magunkat? Sehogy. Amikor utazunk, kikapcsolódunk, nincs pörgés, de nem is kell, semmire sincs szükségünk, mert még az utolsó útszéli fa is érdekesnek tűnik. Hoppá. Érdekesnek tűnik egy fa? Naponta több száz fa mellett megyünk el és észre sem vesszük őket, most meg egy fa is érdekes? Mi történik?
Az történik, hogy amikor elutazunk, minden új számunkra. Az agyunk meg olyan érdekes módon működik, hogy ami neki új, az elvonja a figyelmét – azaz a mi figyelmünket. Amikor meg sok az újdonság, annyira lefoglal minket, hogy csak ha nagyon muszáj, mondjuk ha nagy baj van, akkor figyelünk a hétköznapi, rutinos dolgokra. Egyébként semmire nincs szükségünk, sétálunk, nézelődünk és közben úgy igazán jól érezzük magunkat.
De nem utazhatunk folyamatosan, tehát ez egy vesztett ügy. Csak akkor lehetünk boldogok, amikor kivesszük a kéthetes nyári szabadságot? A jó hír az, hogy nem is kell egyfolytában utaznunk, megteremthetjük ezt az érzést a mindennapjainkban is. Lehetünk boldogok minden nap! Na, ez már jól hangzik?
A dolog nem túl rejtélyes, nagyon is egyszerű – csakhogy, mint minden esetben, a kivitelezés a nehezebb. De nem lehetetlen! Azt kell megértenünk, hogy mi is történik olyankor, amikor elutazunk: minden új, ez lefoglalja az agyunkat és visszarángat bennünket a jelenbe. Ott vagyunk gondolatban, ahol a lábaink vannak. Ez az, ami hiányzik a mindennapjainkból, és ez okozza azt, hogy általában nem érezzük magunkat boldognak: mert a gondolataink mindig máshol vannak, mint ahol mi vagyunk.
Csak gondold végig egy napodat! Reggel felébredsz, még az ágyban vagy, de már azon gondolkodsz, mit fogsz reggelizni. Reggeli közben azon jár az eszed, mit vegyél magadra. Öltözködés közben fejben már a munkahelyen vagy, munka közben pedig azon morfondírozol, hogy mit főzz ebédre. Délután elmész egy masszázsra, de csak a végén térsz magadhoz, hogy hol is voltál, mert egy órán át mindenen is gondolkodtál, kezdve a gyerekek házi feladatától, bezárva a húsvéti nagytakarításig.
Soha nem ott vagyunk a gondolatainkkal, ahol a testünk van, és ez az, amit meg kell változtatnunk, ha élvezni akarjuk az életünket. Már a nagyszüleink is megmondták: ha eszel, egyél, ha meg vécén vagy, azt csináld. Ezt legtöbbünk betartja, de a szabály minden másra is igaz. Ha épp masszíroznak, lazuljunk el, élvezzük a test kényeztetését. Ha dolgozunk, koncentráljunk a munkára. Sokkal jobban fogunk haladni és kevesebb lesz a hibánk. Ha a kedvesünkkel élvezzük az intim pillanatokat, ne a pókokat számoljuk a mennyezeten.
Vegyük észre, ha máshol jár az eszünk, mint ahol épp vagyunk, és tereljük vissza a gondolatainkat a jelenbe. Mert a boldogság itt és most van.
Sikert és boldogságot: