„Az összeomlás szélén vagyok. Segítségre lesz szükségem! Napi szinten küzdök a fennmaradásért és nagyon vágyok egy társra, kivel támogatnánk, megértenénk, szeretnénk egymást. Szerintem ez a görcsös akarás látszik rajtam és ezért nem tudok társat találni, ezért csökken az önbizalmam, és az ördögi kör kezdődik elölről” – részlet egy olvasóm nekem címzett leveléből. Ha te is hasonlóképpen érzel, olvass tovább.
Kategória:
Boldogság
Nemrég ébredtem rá, hogy én egy túlgondolkodó ember vagyok. Miért jó vagy miért rossz ez? Ha most ezen gondolkodom, akkor ezt is túlgondolkodom?
Ha te is olyan ember vagy, akit gyakran megbántanak mások, talán ideje megfogadnod az alábbi tanácsot.
Nem érzed, hogy a főnököd, a munkatársaid, a barátaid vagy éppenséggel a családod értékelne téged? Úgy tűnik, hogy biztosra vesznek téged és mindent, ami veled jár?
Mit akarsz most és mit szeretnél később? Csak egyiket kaphatod meg. Melyiket választod?
Fel akarod dobni a betokosodottá vált kapcsolatodat? Unod a családi összejöveteleket? Itt egy tipp, amivel bármelyik unalmassá vált tevékenység újra izgalmassá tehető.
Sokszor kívánjuk azt, hogy bárcsak visszamehetnénk a múltba, mert akkor nem követnénk el azokat a hibákat, amelyeket máig is bánunk. Az igazság az, hogy nagyon jó, hogy ezt nem tehetjük meg!
Vagyon, rang és boldogság – ezek általában azok, ami szerint a legtöbb ember méri a sikert. A mérce viszont emberről emberre változik. Van, akinek már az siker, ha egy nap nem kell éhezzen, s van, aki a 88 millió dolláros bankszámla mellett sem érzi, hogy sikeres. Hogyan mérhetjük tehát objektíven a sikert?