Tudod, mi az élet tragédiája? Hogy hamarabb vége lesz, mint gondolnánk és sokkal hamarabb, mint szeretnénk. Ha meg így nézzük, akkor egyértelmű a következtetés: töltsük hasznosan a hátralévő időt! Nem számít, hány évesek vagyunk. Lényegtelen, hogy a múltban mit tettünk meg vagy mit nem. A most számít. Az a fontos, amit most teszünk meg.
Kategória:
Boldogság
A legkönnyebb és egyben a legaljasabb dolog, amit saját magunkkal szemben elkövethetünk az, amikor a saját kudarcainkért mást okolunk. Azzal, hogy nem vállaljuk a felelősséget a saját gondolatainkért, tetteinkért és döntéseinkért, semmi mást nem teszünk, csak tápláljuk magunkban a bizonytalanságot. Ugyanis azzal, hogy mást vádolunk, pillanatnyilag jobban érezzük magunkat („Nem én vagyok a hibás…”), de nem vesszük észre, hogy egyúttal kiadjuk a kezünkből az irányítást a saját életünk felett.
Milyen a hangulatod most? Milyen a hangulatod általában? Nekem mindig jó… Kivéve, amikor nem… Nem lehet mindig jó a hangulatunk. Ám ha javítani akarunk a kedélyállapotunkon, van rá néhány egészen egyszerű módszer.
Szoktatok veszekedni a pároddal? Természetesen igen. Ami azonban már nem annyira természetes, és csak kevesen tudják: ha már nézeteltérésre került a sor, hogyan lehet a veszekedést elkerülni, és az egész helyzetet a párkapcsolat megerősítésére használni.
S boldogan éltek, míg meg nem haltak… Így van ez a mesében, amikor két ember egymásra talál (ne menjünk bele a részletekbe, hogy a királyfi milyen alapon csókolja meg a parasztlányt, akit kb. fél perce látott meg) és boldogan élik le együtt az életüket. A valóságban azonban ritkán látunk ilyet.
Kissé olyan ez, mint a tyúk és a tojás története. Melyik volt előbb? Nyilván a tyúk, hiszen a tyúk tojja a tojást. De akkor miből lett az első tyúk?
Egy statisztika szerint, amit nemrég olvastam, az emberek zöme – nagyjából 80%-a – negatív képet hordoz magáról. Túl kövér vagyok, túl szőrös vagyok, túl kopasz vagyok, túl kicsi a fizetésem, gyáva vagyok, kevés vagyok… Nem mondjuk ki ezeket, de a fejünkben újra meg újra elmondjuk magunknak. És elhisszük.
A pároddal együtt éltek. A családod a tiéd. A munkatársaidat nem te választod ki. És ott vannak a barátaid. Milyen emberek ők? Mindenki pozitív? Bátorítanak vagy lehúznak téged? Feltöltenek vagy leszívják az energiádat?