Félsz a kudarctól, a csődtől, attól, hogy elbuksz? Nem vagy egyedül, hiszen ettől kivétel nélkül mindenki félt, fél vagy félni fog. Most viszont elárulom neked, hogy csak egyféleképp bukhatsz el, s meg vagyok győződve róla, ez a tudat segíteni fog neked, hogy ne félj!
Hallgasd meg (2:32 perc) ⇩
Olvasd el (2 perc) ⇩
Az elbukástól való félelem észszerű. Az viszont egyáltalán nem az, hogy lemondunk egy vágyról, egy álomról vagy célról, csupán azért, mert félünk attól, hogy nem fog sikerülni. És mégis hányan és hányan választják inkább azt, hogy élnek egy olyan életet, ami céltalan, elhalasztják a végtelenségig a vágyaikat, vagy egyszerűen inkább lemondanak az álmaikról. Pedig az észszerű az lenne, ha legalább megpróbálnák!
Az az élet, amely úgy telik el, hogy az álmaidat kergeted, egy értelmes élet. De teljesen értelmetlen úgy élni, hogy vannak vágyaid, de félsz megpróbálni elérni őket.”
A szó szoros értelmében sokszor elbuktam már az életben, számtalanszor megütöttem a bokámat. Hogy csak néhány példát mondjak: elbuktam a házasságot, elváltam; több vállalkozásom nem úgy működött, hogy megérje fenntartani őket, bezártam őket. Ezek nem kicsi dolgok. Mégsem úgy tekintek rájuk, mint kudarc vagy elbukás, hanem mint tanulság. Nem buktam el, csak nem jött össze az előző néhány alkalommal.
Ha Edison feladta volna az izzólámpa feltalálását a 999. próbálkozásnál, ma gyertyafény mellett gépelném e sorokat. Ő sem úgy tekintett a sikertelen próbálkozásokra, mint kudarc, hanem mint egy-egy tanulság: így ne csináld.
Egyetlen módja van annak, hogy elbukjunk: ha feladjuk.
Ezt jól az eszembe véstem, és ez az egy gondolat az, ami segít, hogy bármit, amit szeretnék, nyugodt szívvel megpróbáljam. Félek-e a kudarctól? Tartok-e attól, hogy nem fog sikerülni? Félek-e, hogy égés lesz, hogy bukás lesz, hogy veszíteni fogok? Igen. De ez még nem akadályoz meg abban, hogy megpróbáljam. Mert sokkal jobban félek attól, hogy meg sem próbálom, s később ezt bánom meg.
Sikert és boldogságot: