Már megint esik az eső… Miért kell folyton felmérgesítened engem? Iszonyat lassú az a fránya internet! Nem jöttél időben, és kihűlt az ebéd! A főnök már megint túlóráztat s még csak ki sem fizeti! Frusztráció frusztráció hátán… Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, mindezekre van megoldás? Hogy, akár egy varázsütésre, megszűnhet az összes stressz és frusztráció az életedben?
Hallgasd meg (6:12 perc) ⇩
Olvasd el (6 perc) ⇩
Azt hiszem, a tibeti szerzeteseket leszámítva nem sok olyan ember él a földön, aki ne mondhatná el magáról azt, hogy időnként stresszes vagy frusztrált. Sajnos sokkal többen vannak azok, akik szinte krónikusan szenvednek ettől. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy kijelentsem: ez az új népbetegség.
Pedig a megoldás borzasztó egyszerű! Bebizonyítom. Gondolj egy olyan helyzetre, amikor frusztrált voltál. Lehet az akár az időjárás, akár az, hogy a nyomtató már megint becsípte a papírt, vagy olyasmi is, hogy az egyik munkatársad nagyon felidegesített. Megvan? Rendben, akkor menjünk tovább. Meg tudnád mondani, hogy mi volt a frusztrációd oka? Nagy valószínűség szerint a válaszod valaki vagy valami lesz. Elfogadom, hogy így gondolod, de engedd meg, hogy adjak egy másik nézőpontot, és kérlek tarts ki velem a végéig, mert valóban hasznos lesz ez számodra. Ne feledd a célt: meg szeretnénk szabadulni a stressztől és frusztrációtól.
Bár fogalmam sincs, hogy mire gondoltál, a fejemet tenném rá, hogy azért voltál frusztrált, mert neked nem teljesült egy bizonyos elvárásod.
| Frusztráció oka | A te elvárásod |
| Rossz az idő. | Legyen jó idő. |
| Becsípte a nyomtató a papírt. | Működjön jól a nyomtató. |
| Egy idegesítő kolléga. | Ne legyen idegesítő a kolléga. |
| A főnök túlóráztat. | Ne túlóráztasson a főnök. |
| A szomszéd fúrja a falat. | Legyenek csendben a szomszédok. |
Bármi is kerül az első oszlopba, biztos vagyok benne, hogy a második oszlopba be tudnál írni valamit, ami kimondottan a te elvárásodról szól.
Tehát joggal kijelenthetjük: minden frusztrációnk oka valahol a saját elvárásainkban kezdődik. A következő gondolatod természetesen az, hogy hát, de… És jogosan, hiszen az esetek nagy részében jogosak az elvárásaid. Jogos, hogy elvárod, hogy jól működjön a nyomtató, vagy hogy ne túlóráztasson ingyen a főnök. Nem erről van szó, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogy meg szeretnénk szabadulni a frusztrációtól.
Be kell látnunk azt, hogy bizonyos dolgokra nem lehetünk hatással, ilyen például az időjárás. Ez a frusztrációk okának első kategóriája: mindazok a dolgok, amelyek felett nincs irányításunk. Ezek azok a dolgok, amelyeken teljesen hiába kattogunk, úgysem fog semmi megváltozni. Attól, hogy duzzogok, nem fog kisütni a nap.
A frusztrációk okának második kategóriája azok a dolgok, amelyekkel tudunk (tudnánk) valamit kezdeni. A legtöbb dolog ide sorolható, például az is, hogy néha elromlik a nyomtató (hiszen ez egy Murphy-törvény: ami el tud romlani, az el is romlik). A megoldás az, hogy jól felidegesedünk rajta, talán még kettőt bele is rúgunk – attól biztosan helyrejön. Nos… nyilván nem ez a megoldás, hanem az, hogy hívjuk a szerelőt. Az érdekes dolog az, hogy ezt tudjuk, mégis mérgelődünk egy sort rajta. És ez az, ami elkerülhető lenne: a felesleges mérgelődés.
Remélem az is egyértelmű mostanra számodra, hogy itt is megbújik a saját elvárásod. A frusztráció tüzét az elromlott nyomtató okozza, a szikrát azonban a saját elvárásod adja. De milyen lenne az, ha semmilyen elvárásod nem lenne? Tudom, lehetetlennek hangzik, de játszd el velem ezt!
Reggel felkelsz, kinézel az ablakon és azt látod, hogy esik az eső. Mivel nem volt elvárásod az időjárás tekintetében, csupán annyit teszel, hogy az időjárásnak megfelelően öltözöl, és magaddal viszel majd egy esernyőt. Szeretnél letusolni, azonban hiába vársz, nem melegedik fel a víz. Megnézed, miért, és azt látod, elromlott a bojler. Mivel nem volt elvárásod ilyen tekintetben, kihagyod a tusolást, és felhívod a szerelőt, hogy később nézze meg, mi a gond. Munkába menet egy meggondolatlan sofőr bevág eléd, szinte elütöd, a lélekjelenléteden múlik, hogy időben tudsz fékezni. Megúszod egy kis ijedtséggel, egyetlen karcolás nélkül. Mivel nem voltak elvárásaid a forgalomban lévő más sofőrökkel kapcsolatban, egyszerűen továbbhajtasz, egy perc múlva már nem is emlékszel az esetre. Napközben több „idegesítő” dolog történik veled, de mindig lazán lereagálod, hiszen nincsenek elvárásaid. Két dolgot teszel újra meg újra: ha olyasmiről van szó, ami felett van irányításod, akkor lépsz, cselekszel, ha meg nincs felette irányításod, egyszerűen továbbmész, nem foglalkozol vele. És este csodálatosan érzed magad, hiszen egész nap semmilyen frusztrációban nem volt részed.
Igen, továbbra is egyetértek veled, a fenti történet inkább egy mesekönyvbe illik be, mint a valóságba, annak ellenére, hogy minden szava igaz.
Talán lehetetlen, hogy ilyenek legyünk, hiszen nem vagyunk robotok. Ellenben ha minden nap csak egy-két eseten sikerül felülkerekedni, már nyert ügyünk van.
Bízom benne, hogy ez a nézőpont rávilágított nálad is arra, hogy a saját boldogságodért és a saját frusztrációidért elsősorban te vagy a felelős. És ez a megoldás arra, hogy megszabadulj minden frusztrációdtól: vállalj felelősséget. Nem, nem azért kell felelősséget vállalnod, hogy elromlott a nyomtató, hanem azért, hogy mit érzel te ennek következményeként. Az, hogy te ezen felhúzod magad vagy sem, valójában már a te döntésed. Kötelező módon fel kell mérgelődni azon, ha valami nem úgy működik, ahogy kellene?
Következő alkalommal, mielőtt még valamin nagyon felidegesednél, jusson eszedbe: dönthetsz úgy is, hogy nem mérgelődsz fel.
Sikert és boldogságot: