Site icon C.S. Lazzar

Miért ne pletykálj senkiről, senkivel, soha? De soha!

Miért ne pletykálj senkiről, senkivel, soha? De soha!

Van olyan, hogy a pletyka igazán jólesik, szinte megkönnyebbülést érzünk, amikor valakiről, akit nem igazán kedvelünk, beszélgetni tudunk egy harmadik személlyel, aki egyetért velünk. Csakhogy ez a szokás csúnyán visszaüthet.

Hallgasd meg (2:44 perc)
YouTube video player
Olvasd el (2 perc)

Egy barátoddal beszélgetsz, aki csúnyán kibeszél valakit, akiről neked is hasonló véleményed van, úgyhogy szorgosan bólogatsz és talán még meg is toldod a saját élményeiddel. Jólesik az egyetértés, jólesik megosztani a negatív tapasztalatokat, de mi van, ha az érem másik oldalát nézzük?

Az a személy, aki valakit kibeszélt veled, később valaki mással téged is kibeszél. Ez a gondolat hogy érint téged? Valószínűleg nem túl jól. Nem szeretjük, ha a hátunk mögött beszélnek rólunk. Akkor meg miért tesszük meg mi ugyanazt? Nem is az a lényeg, hogy miért tesszük meg, hanem az, hogy dönthetünk másként: mi többé nem pletykálunk. Sőt, azt is megtehetjük, hogy amikor valaki velünk szeretne pletykálni, nem veszünk részt benne.  

Talán észre sem vesszük, hogy ezt tesszük, mert a pletyka meghatározása nem világos számunkra. Ezért itt az én értelmezésem: a pletyka az, ha valakiről úgy beszélünk, hogy rossz fényt vetítünk rá, és a beszélgetés résztvevői pontosan tudják, kiről van szó. Gyakran előfordul, hogy tényszerű adatokat közlünk valakiről, vagy egyszerűen elmeséljük, hogy mi történt velünk, és azt gondoljuk, ez nem pletyka. De ha egyszer negatívan nyilatkozunk, tök mindegy, hogy tény vagy mese, nekem az is pletyka számba megy. Sajnos az esetek többségében a sztori akkor érdekes, ha a tényeket kissé elferdítjük, hiszen úgy lesz a pletyka igazán szaftos. 

Úgyhogy a szabály a pletyka megelőzésére számomra ez: 

Ha nem mondhatunk valakiről jót, inkább ne mondjunk semmit.

Gyakorlatilag arról szól a dolog, hogy melyik tábort akarjuk erősíteni. A pletykás tábort vagy a másikat, amelyikben azok gyülekeznek, akik tisztelik embertársaikat, még azokat is, akikről negatív véleményünk van? Ha egyre többen leszünk az utóbbiban, talán előbb-utóbb megfékezhetjük az emberiség ezen rossz szokását.  

Sikert és boldogságot:

Exit mobile version