Néha egészen apró dolgokon fennakadunk, bosszankodunk és vesztegetjük az időnket.
Hallgasd meg (2 perc) ⇩
Olvasd el (1:30 perc) ⇩
Az élet apró örömeit mindannyian ismerjük és tárt karokkal fogadjuk őket. Mosolygunk rajtuk, megosztjuk őket másokkal és örvendünk, mert feldobják a napunkat. De nem tartanak sokáig. Aprók és gyorsan elillan a hatásuk. Nem úgy mint az apró, de bosszantó dolgoké. Azok, valamilyen rejtélyes oknál fogva, tovább tartanak. Akár az egész napunkat el tudja rontani egyetlen apró malőr.
Természetesen ennek nem kell így lennie, hiszen a döntés mindig a mi kezünkben van. Az, hogy egész nap dúlunk-fúlunk egy apróság miatt, teljes mértékben a mi döntésünk, mert ha akarnánk, elengedhetnénk az apróságot, ami felbosszantott. Az, hogy mérgelődünk, amúgy sem old meg semmit.
És ez a lényeg: ne akadjunk fenn az apróságokon, ne bosszankodjunk tovább valamin, mint amennyit szükséges (valójában a legtöbb esetben semennyi sem szükséges).
Sikert és boldogságot: