Jim Carrey amerikai színész egyik idézetét olvastam az imént, s miután jót nevettem, arra jöttem rá, hogy bár vicces, óriási igazság van benne. Így szól az idézet: „Mielőtt azzal diagnosztizálnád magad, hogy depressziós vagy, netán alacsony az önbizalmad, vizsgáld meg, hogy valójában nem-e egyszerűen csak annyi a gond, hogy csupa seggfejjel vagy körülvéve.”
Az az igazság, hogy annak az öt embernek leszünk az átlaga, akikkel a legtöbb időt töltjük el. Ha ez az öt ember az áldozatot játszó párunk, a manipulatív anyánk, a pletykáló kolléganőnk, a kritizáló felettesünk és a panaszkodó barátnőnk, akkor nagy bajban vagyunk. Hacsak nem állunk be mi is a sorba, hamarosan a szorongás és a depresszió tüneteit fogjuk észlelni magunkon. Pedig nem velünk van a baj!
Ahhoz, hogy rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, elég, ha a fenti negatív emberekből csupán egy a mindennapjaink része. Empatikus emberek vagyunk, s hacsak nem rendelkezünk emberfeletti emocionális intelligenciával (az emberek többségének átlagos, mert senki sem fejleszti!), ezek az emberek úgy beszippantanak minket a negativitásukkal, mint porcicát az új Rowenta porszívó.
És mi a megoldás? Először is ismerd fel őket, majd csökkentsd a lehető legrövidebbre a velük töltött időt, és ha teheted, zárd ki őket teljesen az életedből. De van olyan, hogy mindezt észre sem vesszük vagy fel sem ismerjük őket a környezetünkben. Ebben segít a 6 mérgező embertípus, akiktől tartsd távol magad című bejegyzésem.
Sikert és boldogságot: