Mit szeretnél holnap reggel inkább: kapni egymillió dollárt vagy felébredni?
Bevallom, kissé beugratós a kérdés. Mert mit kezdhetnél egymillió dollárral, ha már nem élsz? Egy nagy büdös semmit. Én mindenesetre inkább szeretnék felébredni. Gondolom, ezzel te is így vagy. Minden reggel megkapjuk azt, amit inkább szeretnénk, s mégis elégedetlenek vagyunk. De tudod, miért? Mert nem így nézünk rá. Természetesnek vesszük azt, hogy felébredtünk. Természetesnek vesszük azt is, hogy élünk, ahogy annak vesszük az egészségünket is (amíg el nem veszítjük). Úgy élünk, mintha halhatatlanok lennénk.
De álljunk csak meg egy percre, és kérdezzük meg újra magunktól: mit szeretnénk inkább holnap reggel, felébredni vagy kapni egymillió dollárt? Kecsegtetően hangzik a sok pénz, de ha nem költhetjük el, fabatkát sem ér. Ha élünk, akkor viszont minden lehetőségünk megvan (akár az is, hogy keressünk egymillió dollárt). Ha meghaltunk, akkor a lehetőségeink meglehetősen korlátozottak…
A legtöbb ember félvállról veszi a kérdést, mert annyira értelmetlennek tűnik. Hát persze, hogy nem kell az egymillió dollár, ha már halott vagyok! És nem értik a kérdés lényegét: nem az egymillió dolláron van a lényeg, hanem azon, hogy mekkora értéke van annak, hogy életben vagyunk! Hogy még az egymillió dollár is ehhez képest teljesen értéktelen!
Minden reggel, amikor kinyílik a szemünk, jusson eszünkbe, hogy mekkora ajándékot kaptunk! Itt egy újabb nap, tele mindenféle lehetőséggel! Ne hagyjuk elveszni őket! Ne legyen egy „olyan ne” napunk, hanem legyen a lehető legnagyszerűbb napunk!
Sikert és boldogságot: