Az ember mindig a leggyorsabb, legkönnyebb módját keresi annak, hogy a lehető leghamarabb megkapja azt, amit akar, azonban csak nagyon ritkán és nagyon kevesen számolnak a hosszú távú következményekkel.
Talán a legjobb példa erre, hogy miért csalják meg egymást az emberek? Mert csupán a rövid távú „hasznot” tartják szem előtt. Sokan nem követnék el ezt a hibát, ha belegondolnának abba, hogy ez mit eredményez később.
Ugyanilyen gyakran elkövetett hiba az adócsalás. Ebben az esetben is az emberek csak a rövid távú hasznot látják, és meg sem fordul a fejükben az, hogy a szabadságukat kockáztatják.
Az ember állítólag nem képes arra, hogy öt évnél előrébb lásson a saját jövőjébe. Ezért is követi hosszú csend az állásinterjúkon azt a kérdést, hogy Hol látja magát öt év múlva? De ez még nem kifogás arra, hogy egyáltalán ne gondoljunk a mai tetteink jövőbeni következményeire.
Hogyan változtassunk ezen? Hogyan legyünk képesek arra, hogy előre lássunk öt évre a saját jövőnkbe? Nem tudom. Talán nem is lehet. Talán nem is érdemes, hiszen annyira gyorsan változik a világ körülöttünk. Pontosan ez az a gondolatmenet, amivel belefutunk újra meg újra ugyanabba a hibába: rövid távon gondolkodunk. Tehát ezen kell változtatnunk: a gondolatainkon és a hozzáállásunkon.
Hiszen, ahogy Bill Gates mondta, a legtöbb ember túlértékeli, hogy mire képes egy év alatt és alábecsüli, hogy mire képes tíz év alatt. Mert mi van, ha a kapcsolatunk egy életre szólt volna, ha nem csaljuk meg a párunkat? Mi van, ha a vállalkozásunk túlszárnyalhatná az elképzeléseinket is, csakhogy adót csaltunk s mindent dőlt a dugába? Tehát: gondoljunk a legjobb forgatókönyvre és aszerint hozzuk a döntéseinket.
Mert lehet, hogy végül minden jó lesz. Én ebben hiszek.
Sikert és boldogságot: