Te mennyit gondolkodsz nap mint nap azon, hogy milyen ruhát vegyél magadra, milyen cipő talál vele? S azon, hogy hogy érzed magad és miért érzed magad úgy, ahogy, mennyit gondolkodsz?
Nagyon sok ember nem érzi jól magát a bőrében, és erre fel mit tesz? Tárgyakban és más emberekben próbál megoldást keresni. Pillanatnyilag jobban érezzük magunkat, ha van egy új csecsebecsénk és az emberek felfigyelnek ránk. De ez egy csapda, mert újabb meg újabb tárgyakra van szükségünk, hogy érezzünk valamit. Azért van szép ruhánk, drága autónk, mert akkor felnéznek ránk az emberek (vagy irigykednek), és ez bizonyítja, hogy „értékesek” vagyunk. Másokhoz hasonlítjuk magunkat, azzal a céllal, hogy igazoljuk, jobbak, többek, szebbek vagyunk, mint ők.
De mélyen belül nagy gondok vannak.
Ha másokhoz kell hasonlítsuk magunkat ahhoz, hogy érezzük, hogy értékesek vagyunk, soha nem lehetünk boldogok. A mérce mindig saját magunk kell legyen. A helyes kérdés tehát: jobb vagyok, mint tegnap voltam?
Ha az számít, hogy más mit gondol rólunk, egy olyan kelepcébe zárjuk magunkat, amiből nincs menekülés. Mert mindig lesznek kritikusok, rosszakarók, beszólók és trollok. Amíg ezekre reagálunk, el kell fogadnunk, hogy nem lehetünk boldogok. A helyes hozzáállás: elfogadom önmagamat olyannak, amilyen vagyok, és csak azoknak az embereknek a véleményére adok, akik tényleg számítanak.
Időt és energiát szánunk arra, hogy kiválasszuk és megvásároljuk a ruháinkat, telefonunkat, autónkat, de nem állunk meg egy percre, hogy elgondolkodjunk azon, mit is gondolunk, mit is érzünk? Így a gondolataink és érzéseink mindig csak reakciók lesznek a külvilág eseményeire és más emberek véleményére.
Ne adjuk ki az irányítást a kezünkből! Rajtunk múlik, hogy mit gondolunk és hogyan érezzük magunkat!
Sikert és boldogságot: