Hogyan tedd meg azt, amit egyáltalán nem akarsz (és a végtelenségig halogatod)

Rövid távon úgy érezzük, hogy „megúsztuk”, ha elhalasztunk valamit, ami számunkra kellemetlen. Annak ellenére, hogy a valóságban nagyon ritkán „ússzuk meg” és hiába halogatjuk, előbb-utóbb úgyis napirendre kerül, mégis újra meg újra halogatjuk azt, amihez nincs kedvünk, hangulatunk vagy egyszerűen nem akarunk szembenézni vele.

Készült egy tanulmány a halogatás valódi veszélyeiről, amit rengeteget idéznek a szaklapok és a sajtó. Ebből kiderül, hogy a halogatásnak olyan komoly következményei lehetnek, mint például:

• depresszió,
• irracionális hiedelmek,
• alacsony önbizalom,
• szorongás,
• stressz.

Rémisztő. Egyáltalán nem annyira ártatlan, mint amennyire annak tűnik. A megoldatlan feladat, az elhalasztott teendő egy nyomasztó, szürke felhőként ott lebeg felettünk és egyre veszélyesebbre növekszik. Megkeseríti az életünket. 

A halogatás tudatos dolog. Nem véletlenül halasztunk el bármit is. Pontosan tudjuk, hogy miért nem akarjuk azt a bizonyos dolgot megtenni. Abban meg nagyon jók vagyunk, hogy remek kifogásokat, más „nagyon fontos és sürgős” teendőket keressünk, amelyekkel elfoglaljuk magunkat. 

Mi a megoldás? 

Álljunk le a saját magunk átverésével és egy-két percre ne csináljunk semmit. Csak gondolkodjunk. Mi a halogatott teendő? Miért kellene megtennünk? Mi az indíték, az ok, amiért létezik az a bizonyos dolog, amit halogatunk? Végül pedig mi lesz az eredménye annak, ha már elkészül és túlleszünk rajta? Ha ezeket tisztáztuk, akkor két lehetőség van: 

1. Az indíték, az ok sokkal erősebb, mint a kellemetlenség, amivel jár, tehát lenyeljük a keserű pirulát, nekilátunk és megcsináljuk.
2. A második lehetőség pedig az, hogy az ok, az indíték nem elég erős, és valójában semmi különös következménye nem lesz, ha nem tesszük meg, amit eleve nem szeretnénk megtenni. Tehát fogadjuk el, hogy nem akarjuk és nem is fogjuk megcsinálni, és egyszerűen felejtsük el örökre.