Site icon C.S. Lazzar

A tökéletességre való törekvés átka: hogyan kerüljük el az időpazarlást?

A tökéletességre való törekvés átka: hogyan kerüljük el az időpazarlást?

Amióta az eszemet tudom, a tökéletességre törekszem mindenben, amit csinálok, legyen az a legegyszerűbb munkahely – mint az újságárulás (igen, az első fizetett állásom újságárus volt) – vagy vállalkozóként, de még a párkapcsolatban is. Soha nem gondoltam volna, hogy ezzel valójában hátráltatom magamat és az időmet pazarlom. 

Nehezemre esett megérteni és elfogadni azt az állítást, hogy a kész jobb, mint a tökéletes.  Szerintem a tökéletes az egyedüli olyan szint, amivel érvényesülni és haladni lehet. Legalábbis ezt gondoltam máig. 

Jobban belegondolva azonban ráébredtem, hogy nekünk, embereknek néha túl sok a tökéletes. Túl nagy elvárás és ezért túl sok értékes időbe kerül a tökéletes kergetése. Ráadásul, ha valamivel túl sok ideig elszöszmötölünk – azért, hogy tökéletes legyen -, túl későre készülünk el vele (s valószínűleg nem is lesz tökéletes). 

A megoldás: érjük be azzal, hogy valami készen van, de nem tökéletes minden szempontból. A tökéletes minden szempontból az a legmagasabb szintű munka, szolgáltatás, termék. Ahhoz már akkor sem lehet semmit hozzátenni, ha az ember a feje tetejére áll. Ez olyan ritka, mint a vegetáriánus a Szalonna-fesztiválon.

A kész pedig olyan munka, termék vagy szolgáltatás, amit lehetne még tökéletesíteni, cicomázni, tuningolni, ellenben az az idő, amit mindezekre a plusz folyamatokra fordítani kellene, nem térülne meg. 

A kész például lehet az a dokumentum, ami helyesírási hibákat nem tartalmaz, esztétikusan meg van formázva és a célnak megfelel. Ezen felül lehetne még színezni, formázni, fejlécet és láblécet szerkeszteni hozzá, satöbbi, amitől tökéletes(ebb) lenne, de valójában ez már időpazarlásnak számít. 

A mai világban a gyorsaság fontosabb, mint az, hogy mennyire állunk közel a tökéleteshez!

Ha mondjuk egy feladatról van szó, amit tegyük fel, egy óra alatt lehet elvégezni, akkor egy skálán a következőképpen lehet illusztrálni: 

Minőségi szint Ráfordított idő Eredmény
Rossz / pocsék / elfogadhatatlan Túl sok, mert újra kell csinálni Időveszteség
Elfogadható 30 perc, de kell még dolgozni rajta Időveszteség
Jó, kész 1 óra Tökéletes idő-érték arány
Átlagon felüli, tökéletes 2-3 óra Időveszteség

És tudjuk, az idő=pénz, tehát mindig, amikor időt veszítünk, akkor egyúttal pénzt is kidobunk az ablakon.

Például:

Elindítanál egy vállalkozást és dolgozol a tökéletes üzleti terven, mert nem akarsz elbukni, ki akarsz zárni minden kockázati tényezőt. Az eredmény: nem indítod el a vállalkozást, hanem folyamatosan az üzleti tervet finomítod. Az igazság az, hogy sokkal nagyobb hátrányból indulsz, ha a tökéletesnek vélt üzleti terveddel indítod a vállalkozásod mondjuk két év múlva, mintha most indulnál el azzal, amid van. (Úgysincs olyan, hogy tökéletes üzleti terv.) Gyakorlatilag abban a reményben, hogy majd egy jól menő vállalkozásod lesz, elveszítesz két évet, amit már tapasztalat- és pénzgyűjtéssel tudnál tölteni. Magam sem hiszem, hogy ezt mondom, de látod már, mennyivel jobb a kész, mint a tökéletes?

Sikert és boldogságot:

Exit mobile version