Site icon C.S. Lazzar

A felejtés néha áldás: legújabb kutatási eredmények az agy működésérőla

A felejtés néha áldás: legújabb kutatási eredmények az agy működéséről

Ismered a viccet? – Doktor úr, nagyon felejtek! – Mióta? – Mit mióta?! Gyakran panaszkodunk a feledékenységre, és megrémülünk, amikor a szüleink elfelejtenek ezt meg azt. Rögtön demenciára meg Alzheimerre gondolunk. És most lepődj meg: új kutatások szerint a feledékenység bizonyos típusai valójában az agyunk hasznos funkciói, nem pedig hibái!

A felejtés segít kiszűrni a lényegtelen információkat

Az agyunk úgy van huzalozva, hogy egyes információkat rövid, másokat hosszú távon tárol. 

A tudósok most úgy vélik, hogy a feledékenység segít kiszűrni a haszontalan információkat, hogy több időt tölthessünk azzal, ami igazán lényeges. Ez a tanulás egy formája, ami lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjunk a változó környezethez és jobb döntéseket hozzunk.

Más szóval, felejtés nélkül az agy túlterhelődne, végtelen mennyiségű információt kellene tárolnia s pontosan ettől tompulna el. Egyes elméletek szerint a poszttraumás stressz (PTSD) azért alakul ki, mert a felejtési funkció sérül, és az agy küzd azzal, hogy elengedje a fájdalmas élményeket.

Az olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia, nem a feledékenységről szólnak, hanem az agy azon képességének a leépüléséről, hogy előhívja az emlékeket és megfelelően feldolgozza azokat.

Az alváshiány rontja a memóriát

De ha hirtelen túl sok mindent felejtünk el, ne ijedjünk meg (de azért vegyük komolyan!): ennek az oka valószínűleg az alvás minőségében keresendő. A kutatások szerint akár egyetlen éjszakányi alváshiány is árthat a rövid távú memóriának. Más tanulmányok kimutatták, hogy a rossz alvás befolyásolja az agy azon régióit, amelyek a rövid távú feldolgozásban és a döntéshozatalban segítenek. Olyannyira, hogy a kutatók becslései szerint a rossz alvás akár 40 százalékkal is csökkentheti a tanulási képességet!

Tippek a pihentető alváshoz

Ahhoz, hogy éles maradj és javíts az alvásodon, próbálj meg minden nap hasonló időpontban lefeküdni és felkelni, hagyd abba az evést az alvás előtti 2-3 órában, használj masszázshengert vagy nyújtózz lefekvés előtt, vesd papírra a gondolataidat, vagy olvass egy könyvet! Összességében próbálj meg minden éjjel legkevesebb 6 órát aludni, mivel ez az a határ, ami alatt már jelentkeznek a negatív hatások.

Szóval ne aggódj, ha néha elfelejted, hová tetted a kulcsaidat! Ez teljesen normális, sőt, hasznos is. De arra mindenképp figyelj, hogy eleget aludj, mert ez az agyad egészségének és teljesítményének az alapja. 

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Mennyi az ideális alvásmennyiség?

A legtöbb felnőttnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége. De a kulcs az egyéni igények feltérképezése. Ha kipihenten ébredsz és energikus vagy egész nap, akkor valószínűleg eleget alszol.

Hogyan javíthatom az alvásom minőségét?

Számos dolog segíthet: rendszeres alvásidő, kényelmes matrac és párna, sötét és hűvös hálószoba, lefekvés előtti relaxáció, a koffein és alkohol kerülése késő délután, a képernyőidő csökkentése elalvás előtt.

Mi a helyzet a napközbeni szundikkal? 

A rövid szunyókálások valóban feltölthetnek, de 20-30 percnél ne legyenek hosszabbak, és ne időzítsük túl késő délutánra, mert megzavarhatják az éjszakai alvást!

Az alváshiány növeli az Alzheimer-kór kockázatát?

A kutatások összefüggést találtak a krónikus alváshiány és a megnövekedett demencia kockázata között. Úgy tűnik, az alvás segít az agynak „kitakarítani” a káros anyagokat. Szóval az alvás az agy hosszú távú egészségéhez is elengedhetetlen!

Használhatom a telefonomat ébresztőóraként?

Jobb egy hagyományos ébresztőórát használni. Így nem csábulsz el, hogy lefekvés előtt még gyorsan megnézd az e-mailjeidet vagy a közösségi oldalakat, ami felzaklathat és megnehezítheti az elalvást.

Sikert és boldogságot:

Exit mobile version