Minden gyermek úgy jön erre a világra, hogy tele van kíváncsisággal, életerővel, kreativitással és rengeteg energiával. Aztán lassan elfogy a lendület, megszűnik a képzelőerő, de legalább “szófogadó a gyermek”. Mint ahogy a régi viccben van: az első néhány évben bíztatjuk a gyermeket, hogy mondja ezt meg mondja azt, és alig várjuk, hogy megtanuljon már járni, aztán mikor már megy neki mindkettő, mit mondunk neki? Ülj le a seggedre és hallgass!
Hallgasd meg (6:08 perc) ⇩
Olvasd el (6 perc) ⇩
Idomítás 1 – Kreativitás 0
Úgy gondolom, hogy nincs tökéletes forgatókönyv, hogyan kell gyermeket nevelni. Elsősorban azért, mert minden gyerek más és más. Hiába próbálják a szakkönyvek meg a teljes iskolarendszer ráerőltetni mindenkire ugyanazt, nem fog beválni. Elolvasol akárhány nevelési tanácsadói könyvet, és úgy összezavarodsz, mint a vasorrú bába a mágneses viharban. Legfeljebb azt tanulod meg, hogy hányféleképp tudod elszúrni a gyerek nevelését. Ezért mindenki csinálja a legjobb belátása szerint, és szerintem ez így is van rendjén. Egy hiba azonban szinte mindenkinél előfordul: a gyerek szófogadó kell legyen! Gyakorlatilag annyit jelent, hogy be van idomítva, azt csinálja, amit mondanak neki. Idomítás:kreativitás – 1:0.
Aztán jön a lázadó kor, amikor már nem igazán akarja azt csinálni, amit mondanak neki. A gyerek csapong, a szülő ki van kelve magából, mert nem működik az addig bevált módszer. No comment. (Nem minden gyerek lázad. Vajon miért?)
Idomítás 2 – Kreativitás 0
Aztán jön az iskola, ahol magas fokon tanítják, hogy mindenki egyforma. Volt, amikor még egyenruhát is hordtunk, hogy még egyformábbak legyünk. Aki meg nem tudja tartani a lépést, az buta. A legtöbb tanár (tisztelet a kivételt képező pedagógusoknak!) nem tanít, hanem „leadja az anyagot”, a gyerek meg tanulja meg, ahogy tudja. Otthon, a szülővel vagy magánórán. Idomítás:kreativitás – 2:0.
Mindenki zseninek születik
A legfontosabb dolog az lenne, hogy abban erősítsük a gyereket, amiben ő igazán jó. Mindenkinek megvannak az erősségei. Ez szabály, nincs kivétel. Mindenki jó valamiben. Aki azt gondolja, hogy neki nincs erőssége, azért „nincs”, mert kiölték belőle, beállították az igába, és azt húzhatja holtáig.
„Mindenki zseni.
De ha egy halat az alapján ítélsz meg,
hogy tud-e fára mászni,
akkor egész életében
hülyének fogja érezni magát.”
— Albert Einstein.
Sosem késő megtalálni azt, amiben jó vagy! Ebben igazán jó segítség lehet a Harvard professzorának, Howard Gardnernek a kutatási eredménye: ez szerint nyolcféle intelligencia létezik. És mindenki megtalálja ezekben azt, amelyik a legjobban passzol hozzá. Ebben kell erősítenie magát, különben olyan élete lesz, mint a halnak, aki egész életében fára próbált mászni.
A nyolcféle intelligencia:
1. Nyelvi-verbális
A szavak embere, szeret olvasni, könnyen elsajátítja a nyelveket. Imád mesélni, társasjátékozni, írni, és bármi mást tenni, ami a szavak körül forog.
2. Logikai-matematikai
A számok embere. Nagyszerűen tud számolni, megérti és könnyen használja a matematikát. Szeret felfedezni, és szenvedélyesen elmerül a tudományokban. Szereti a rejtvényeket, a problémákat, jól ért a számítógépekhez, kódokhoz és tudományos kísérletekhez.
3. Képi-térbeli
Nagyon jó megfigyelőképessége van, fejben bármit el tud képzelni, akár a legbonyolultabb három dimenziós alakzatokat is. Nagyon könnyen megjegyez képeket, általában jól tud rajzolni, szeret fotózni. Nagyon jól tud tájékozódni GPS nélkül is.
4. Testi-mozgásos
A testét vagy bizonyos testrészeit használja problémamegoldásra vagy egy-egy termék előállítására. Különböző módokon fedezi fel önmagát. Jó lehet szaladásban, táncolásban vagy színművészetben. Ezenkívül szeret barkácsolni, kézzel szét- és összeszerelni vagy megjavítani dolgokat.
5. Zenei
Szereti a zenét, a ritmusokat, könnyen felismeri és megkülönbözteti a hangokat. Szeret és jól tud énekelni, könnyen megtanul egy vagy több hangszeren játszani.
6. Természeti
Szereti megfigyelni, felfedezni és megkülönböztetni a természet „csodáit”, ami lehet egy virág, egy pillangó vagy akár egy kő. Szeret a szabadban lenni, kirándulni, állatot sétáltatni, főzni, kertészkedni.
7. Társas (interperszonális)
Erőssége, hogy hatékonyan tud kommunikálni másokkal. Érzékeny mások hangulatára, érzelmeire, temperamentumára és motivációira. Szereti a társaságot, nagyon sok barátja van, és emberek között érzi a legjobban magát. Szeret másokon segíteni.
8. Személyes (intraperszonális, önismereti)
Jól ismeri a határait, mindenki másnál jobban ismeri önmagát. Tudja, hogy miben jó és miben szeretne még jobb lenni. Szeret naplót vezetni vagy csak egyszerűen elmélkedni, elemezni saját magát.
A legjobb az, ha engedjük a gyereket kibontakozni, hadd fedezzen fel minél több új dolgot. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy megfigyeljük, miben talál úgy igazán magára, s amennyiben ő is azt választja, támogassuk, hogy fejlődhessen. Vigyázzunk, hogy ne legyen hal, aki fára próbál mászni!