Mindig is azt gondoltam, hogy aki alapból goromba, azzal hiába leszek én kedves. Ráadásul meg sem érdemli. Úgyhogy alaptermészetemmel viaskodva, semleges voltam az ilyen emberekkel. Adott esetben még belőlem is kijött a gorombaság. Természetesen még nagyobb erővel, mint amit kaptam. A tükör és a nagyító elv működött. Csak épp nem jó irányban.
Hallgasd meg (4:00 perc) ⇩
Olvasd el (4 perc) ⇩
Azóta számtalan olyan helyzetbe kerültem, amikor elborulhatott volna az agyam. Nekem volt igazam, jogosan lehettem volna agresszív. Nyomhattam volna a dudát, ordibálhattam volna. De nem tettem. Az erőszak erőszakot szül. Minden erőre ugyanakkora ellenállás hat. Így tud gyűrűzni nem csak a kedvesség, hanem a gorombaság is. De a gyűrűzés megállítható.
Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal. – Woody Allen
Ezért mit teszek? Minden lehetőséget kihasználok, hogy gyakoroljak. Igyekszem mindig nyugodt maradni, elengedni magam mellett a konfliktust. Nem akadok fenn a problémán. Mosolygok és kedves vagyok, azzal is, aki esetleg nem érdemli meg. S ez nem egy műmosoly, nem egy magamra erőltetett kedvesség. Azért mosolygok, mert jó a kedvem és nem engedem, hogy elrontsa valaki, akinek sz.r napja van. Azért vagyok kedves, mert ez az alaptermészetem, s nem vagyok hajlandó goromba lenni, csak azért, mert valaki az volt velem.
– Mester! Mi a hosszú, boldog élet titka?
– Ne vitatkozz idiótákkal.
– Szerintem nem az!
– Szerintem meg igazad van…
Láttam már olyat, hogy valakinek az egész napját megbélyegezte egy másik ember viselkedése. Pedig kevesebb, mint fél percig tartott az érintkezésük. Azelőtt soha nem találkoztak, valószínűleg soha nem is fognak. De az illető gorombasága annyira erőteljes volt, hogy a szóban forgó személy is ideges lett tőle, annyira hogy még két napra rá is azon kattogott. És senki ne mondja nekem azt, hogy három napig ideges lenni, az bárkinek is jól esik. Akkor meg miért választjuk oly gyakran ezt a lehetőséget?
Emberi képességünk, hogy szabadon eldöntsük, mire hogyan reagálunk. Igen! Szabadon eldöntheted minden helyzetben, az életed minden területén, hogy mikor, hogyan reagálsz. Ideges leszel? Felmérgelődsz? Kiabálsz? Vagy nyugodt maradsz. Mind-mind a te döntésed. Túl sokszor összetévesztjük a kiváltó okot a reakcióval. Azt mondjuk, „felmérgesített.” Ez a szó úgy helytelen, ahogy van. Lehet, hogy valaki tényleg fel akar mérgesíteni. De az már a te döntésed, hogy felmérgelődsz, vagy sem.
Nagyon erős és felszabadító ez a gondolat, úgyhogy még egyszer leírom: más embernek nincs hatalma a te reakcióid fölött! Más emberek csak akkor tudnak felmérgesíteni, ha te ezt megengeded nekik. Miért adnád ki ezt a hatalmat a kezedből? Fogadd meg, hogy mától te döntöd el, mikor hogyan reagálsz.
Sikert és boldogságot: