Valahányszor ez a kérdés felmerült bennem, mindig azt válaszoltam: az élet rövid. Élj, élj most! Ma viszont kaptam egy másik perspektívát: van, amikor türelmesnek kell lenni, kivárni, mert az élet valójában nem is annyira rövid.
Hallgasd meg (2:31 perc) ⇩
Olvasd el (2 perc) ⇩
Ez azért komoly dilemma. Most akkor carpe diem vagy türelem rózsát terem? A válasz: attól függ, számomra mindkettő érvényes.
Ha vállalkozói szemmel nézem, évtizedekben gondolkodok. Az üzletben nincs olyan, hogy most, gyorsan, azonnal. Sok munka és sok idő szükséges a nyereséghez és a hosszan tartó sikerhez. Aki úgy indul neki vállalkozni, hogy a gyors meggazdagodás a célja, hamar bele fog törni a foga. Tudom, vannak ritka kivételek. De nagyon fontos megérteni, hogy ezek kivételek, és főleg ritkák! Azok a vállalkozások, amelyek robbanásszerűen megnőnek, nem azért teszik, mert valaki azt így akarta már a kezdetek kezdetén. Ők is hosszú távra terveztek, méghozzá igazán jól. A siker hamarabb jött, mert valamit nagyon jól csináltak. Az viszont teljesen biztos: nem úgy indultak neki, hogy akkor mi most jó gyorsan meg fogunk gazdagodni. S arra is van példa, hogy gyorsabban nő, mint kellene és az lesz a veszte: lásd a WeWork történetét.
Ha egyszerű emberként nézem, azt mondom: élj a mának! Természetesen hosszú távra tervezek, nem titkolom, hogy szeretném megérni a száz évet (fitten, egészségesen). De ez nem mond ellen annak, hogy kihasználjam mindig az aktuális lehetőségeket. Akik ma itt vannak velem, nem biztos, hogy holnap is itt lesznek. Ha vannak vágyaim, nem tartogatom őket későbbre, például nem várok a nyugdíjas koromig azzal, hogy lássam a nagyvilágot.
Utóvégül a helyzet adja, hogy mennyire kell sietni vagy lassítani, a lényeg, hogy úgy élj, hogy ha majd visszanézel az életedre, ne érezd azt, hogy bármiről is lemaradtál, semmit se bánj, amit nem tettél meg és most már késő. Jamie Foxx szavaival élve: „a francba, többet kellett volna nevetnem, most meg már halott vagyok.”
Sikert és boldogságot: