Néha egy-egy döntésem kapcsán elgondolkodtam azon, hogy mi lett volna, ha… És mindig rá kellett ébrednem: lehetett volna sokkal rosszabb, ha másként döntök.
Olvasd el (3 perc) ⇩
Hallgasd meg (3:30 perc) ⇩
A visszapillantó tükörből nézve időnként úgy láthatjuk, hogy rossz döntést hoztunk. Erre az az egyszerű magyarázat van, hogy most már egy kész tény elé vagyunk állítva. Hoztunk egy döntést és már látjuk a következményeit – így könnyű azt meglátni, hogy hol hibádzik a dolog. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem láthatjuk annak a lehetséges következményeit, hogy ha másként döntöttünk volna. Akkor meg minek rágódnánk rajta?
Egyetlen döntésnek több ezer, sőt akár több millió következmény lehet. Amikor visszanézünk egy múltbeli döntésünkre, azt mondhatjuk, hogy „jobb lett volna, ha…”, de be kell látnunk: esélyünk sincs rá, hogy minden lehetséges következményt előrelássunk. Hogyan jelenthetnénk ki akkor azt, hogy „jobb lett volna”?!
Képzeljük el például, hogy készülünk felmenni egy épületbe a 20. emeletre, és sietünk. Ott áll előttünk a lépcső meg a felvonó. A felvonónál várnak még néhányan előttünk, mégis ez utóbbit választjuk, mert sokkal gyorsabb és a 20.-ra felmászni nem igazán van kedvünk (talán a kellő fittség is hiányzik). A felvonó elmegy az előttünk lévőkkel, s most már mi következnénk, azonban a kijelzőn azt látjuk, hogy a 19. emeletről nem mozdul. Ott állunk már mindjárt öt perce és semmi változás. Idegesek vagyunk, s mivel sietünk, végül nekiindulunk gyalog, de amikor a 17. szintre érünk – izzadtan, lihegve, fáradtan –, látjuk, hogy a felvonó elindul. „Jobb lett volna, ha ott megvárjuk!” – kiáltunk fel, kétségbe vonva döntésünk helyességét. Természetes, hogy így látjuk, hiszen még csak a 17. emeletre jutottunk fel, nyilvánvaló, hogy a felvonóval, még ha most indulnánk is, hamarabb felérnénk a 20.-ra.
Jogos a felháborodás? Igen. És az, hogy a döntésünket kétségbe vonjunk? Az már egyáltalán nem. Hiszen egyrészt nem látunk a jövőbe, miért marcangolnánk magunkat ilyesmi miatt? Másrészt viszont – és ez a legfontosabb (!) –, mi van akkor, ha tényleg maradunk és megvárjuk a felvonót, azonban az, útban velünk felfelé, meghibásodik, lezuhan és szörnyethalunk?
Bármikor, bármilyen döntésünk kapcsán igaz ez: lehetne sokkal rosszabb. Addig, amíg életben vagyunk, abban kell hinnünk, hogy jó döntéseket hoztunk. Még akkor is, ha egy döntésünk során valami komoly baj történik velünk! Mert lehetett volna rosszabb, ha másként döntünk. Lehet, hogy eltörtük a lábunkat egy rossz lépés miatt, és úgy látjuk, jobb lett volna balra lépnünk és nem jobbra, de az is lehetséges, hogy ha jobbra lépünk és nem törjük el a lábunkat, akkor nem megyünk a kórházba, hanem folytatjuk az utunkat, és öt perccel később elgázolt volna egy autó.
Ha ezt olvasod, azt jelenti, életben vagy, tehát jó döntéseket hozol! Higgy magadban!
Sikert és boldogságot: