Site icon C.S. Lazzar

Nem a kemény munka az, ami igazán kifárasztja az embert

Nem a kemény munka az, ami igazán kifárasztja az embert

Nem a kemény munka az, ami igazán kifárasztja az embert

Sokat dolgozol és mégis energikus vagy. Keveset dolgozol és lehangolt, kedvetlen vagy. Voltál már így?

A kemény munkában valóban el lehet fáradni, de ezt a fajta fáradtságot szeretjük, mert érezzük és tudjuk, hogy a fáradtságunk oka az, hogy dolgoztunk. Ellenben van olyan, hogy egész nap csak lötyögünk, görgetjük a Facebookot, piszmogunk jobbról balra, unjuk a napot és unjuk magunkat. A nap végén meg legalább olyan kimerültek vagyunk, mint ha egész nap keményen húztuk volna az igát. Ráadásul még pocsékul is érezzük magunkat, mert semmi eredményt nem tudunk felmutatni.

A halogatás, a passzivitás, az unatkozás sokkal jobban le tud fárasztani egy embert, mint a cselekvés. Ezért az a jó, ha akkor is keresünk magunknak elfoglaltságot, amikor semmi dolgunk sincs. Erre szokták mondani a szüleink: „Unatkozol? Olvass egy könyvet!” – nem is olyan rossz tanács. Ha meg lenne dolgunk, csak nincs kedvünk hozzá, jusson eszünkbe a két választási lehetőség: este vagy azért leszünk fáradtak, mert halogattunk, vagy azért, mert munkához láttunk és mindent beleadtunk. Biztosra veszem, ha az utóbbi mellett döntünk, este lehet, hogy fáradtak leszünk, de legalább nem fogjuk haszontalannak érezni magunkat.

Ha szembenézünk olyan feladatokkal, amelyekhez nincs kedvünk, amiket folyton csak halogatunk, és megoldjuk őket, azzal mindig beteszünk egy érmét az önbizalom-perselyünkbe. Ne gondolkodjunk túl sokat rajta, ne halogassunk, hanem egyszerűen lássunk hozzá és csináljuk! A cselekvés ezerszer többet ér, mint az üldögélés!

Sikert és boldogságot:

Exit mobile version