Mik a céljaid idénre? Tudtál válaszolni? Géza nem tudott válaszolni. Mert a legtöbb emberhez hasonlóan, Géza nem alkot célokat, és legfeljebb egy légbőlkapott választ tudna adni. Gézának is úgy telik az élete, mint sok más embernek: céltalanul, csak sodródva az árral. Géza pontosan tudja, hogy milyen sikertelennek és boldogtalannak lenni.
Gézának gőze sincs, hogyan kell célokat alkotni
Géza még soha nem alkotott célokat (hacsak az nem számít célnak, hogy ma a meccs alatt meg fog inni egy rács sört), így bizony kemény diónak tűnhet a célalkotás, mert azt sem tudja, hol kellene hozzáfogni. Ezért inkább megnézi a meccset a tévében s tölti magába a sört, meg azt mondja: „az élet rövidebb a focinál, de hosszabb a munkánál”.
Ha Gézának lenne gőze, ezt csinálná:
- Kikapcsolná a tévét.
- Elgondolkodna rajta, hogy milyen új dolgokat tudna kipróbálni (akár hobbiszinten).
- Komolyan venné a feladatot és eldobná az első három ötletét. (1. Vajon pálinkából is tudna annyit inni, mint sörből? 2. Ki kellene próbálni! 3. Méghozzá most!)
- Találkozna és beszélgetne olyan emberekkel, akik sikeresek – így inspirációt kaphatna, hogy más mivel tölti az idejét, min dolgozik.
- Kiindulna valamilyen igazságtalanságból, ami zavarja őt – gyakran az emberek itt találnak rá a szenvedélyükre.
- Megvizsgálná a karrierjét, a pénzügyeit, a személyes fejlődését, az egészségi állapotát (s megállapítaná, hogy „Formában vagyok! Hisz’ a kerek is forma!”).
- A céltalanság állapotából átkerülne a „van itt bőven, amin dolgozni” állapotába.
Normális esetben Géza ettől bepánikolna és gyorsan visszaülne megnyugodni a fotelbe, a tévé elé. Csak amíg megnyugszik pár év alatt… De nem, most nem! Habár lehengerlően hat rá a „sok minden, amin kellene dolgozni”, nem pánikol, hanem elővesz egy papírt és leírja:
- Le kellene dobni pár kilót.
- Több, tartalmasabb időt tölteni a családdal.
- Eljutni végre Egyiptomba.
- Megkapni az előléptetést.
Géza egy nagyon hosszú listát ír, még a lap hátára is jut pár dolog. De ettől sem esik kétségbe, hanem azt gondolja: „legalább van, miből válogatni!”.
És – habár Géza nem is sejti, de most jön a sorsdöntő pillanat az „Élet a Föld nevű bolygón” című filmben, ahol ő maga a főszereplő – meg fogja alkotni élete első célját! Veszi a listát és olvasni kezdi girbe-gurba betűit: Le kellene dobni pár kilót… Olvas és figyel. S amikor nagyot dobban a szíve – eljutni végre Egyiptomba -, tesz egy nagy csillagot mellé. Végigfutja még gyorsan a listát, de végül ennél marad. Megtalálta!
De Géza már tudja, ez még nem cél, mert egy cél akkor cél, ha tisztán, félreérthetetlenül meg van fogalmazva az eredmény és van határideje. Úgyhogy Géza vesz egy újabb lapot és felírja rá gyöngybetűkkel:
ELUTAZNI A CSALÁDDAL EGYIPTOMBA, A PIRAMISOKHOZ, 2023 DECEMBERÉBEN.
– Gyönyörű… – sóhajt fel Géza, amint a lapra néz és újra nagyot dobban a szíve. A lapot kitűzi a hűtőre, hátrál egy lépést és úgy csodálkozik, mintha személyesen Mona Lisa mosolyogna rá rejtélyesen onnan.
És Géza tudja: megszületett a cél, de ez csupán az első lépés. Mégis büszke magára, mert ez már sokkal több, mint amit valaha is tett! Géza fellelkesülve hozzálát, hogy elkészítse a tervet. Visszafelé halad, decemberben Egyiptomtól a nappaliig, ahol most ül az asztalnál. Mérföldköveket határoz meg – azaz kisebb, könnyebben elérhető célokat dolgoz ki. És azt is eldönti, hogy melyik lesz az első konkrét lépés, amit meg kell tennie.
Minden napra van valami tennivalója, s tudja, hogy ha minden nap megteszi azt a kis valamit, amit kell, végül decemberben megkapja azt a nagy valamit, amit szeretne.
Villámgyorsan telnek el a hónapok, míg végül 2023. decemberében Géza egy e-mailt ír:
Géza megértette: ahhoz, hogy megkapjuk, amit szeretnénk, meg kell tennünk azt, amit kell. Ez pontosan négy lépésből áll:
- a vágyból egy célt kell faragni;
- ki kell tűzni egy határidőt;
- meg kell írni hozzá a tervet;
- és cselekedni kell.
Bármi lehetséges, bármit megkaphatunk, bármi lehetünk, ha betartjuk a fenti egyszerű képletet.
Sikert és boldogságot: