Mit gondolsz, az autódat tartod jobban karban vagy magadat? Tudjuk, hogy ha nem szánjuk rá az időt és az energiát, hogy rendszeresen karbantartást végezzünk az autónkon, előbb-utóbb problémák lépnek fel, és rosszabb esetben akár az út szélén találhatjuk magunkat. Ugyanez a helyzet a testünkkel és az elménkkel is: ha nem törődünk velük megfelelően, előbb-utóbb hatalmas kihívásokkal kell szembenéznünk. Előbbit elvégezzük rendszeresen, utóbbit pedig legtöbben teljesen elfelejtjük.
Emlékszem egyik követőm történetére, aki egy nagyon komoly vállalkozó. Ő mesélte, hogy rendkívül jól ment az üzlet, sikert sikerre halmozott, a családdal is minden rendben volt, viszont egy napon felütötte a fejét nála egy betegség. Teltek a napok és nem akart javulni, úgyhogy – mint minden rendes ember, aki egymagában nem akar gyógyulni – orvoshoz ment. Gyógyszert írtak fel, amit kénytelen volt szedni, s jobbulásnak is indult, de aztán újra rosszabb lett. Újra orvoshoz ment, újabb gyógyszerek, újabb kezelés. S így ment ez napról napra, hétről hétre, kicsit fent, kicsit lent.
S tudod, mitől gyógyult meg végül? Hát nem a gyógyszerektől, az biztos. A megváltást James Clear bestseller író (Atomi szokások) egyik ötlete hozta számára:
„Az öngondoskodás erőfeszítést igényel. Nem történik csak úgy magától. Az testnek és az elmének is karbantartásra van szüksége. Hasonlóan egy kerthez, ha nem teszünk erőfeszítést, akkor a gazok mindent ellepnek és átveszik az irányítást. Azonban ha folyamatosan rendszeresen ápoljuk, akkor az eredmény gyönyörű lehet.”
Ekkor jött rá, hogy míg külsőleg mindenben sikeres volt, belsőleg elhanyagolta magát, s ez vezetett oda, hogy gyógyíthatatlanul beteg lett. A gyógyszerek ugyanis csak a tüneteit kezelték, de a kiváltó okkal egyik sem foglalkozott. Ekkor döntött úgy, hogy visszább vesz a munkából, időt és energiát fordít az öngondoskodásra.
A napi rutinját mindig önmaga ápolásával kezdte és végezte: reggel sportolt, meditált, olvasott és naplót vezetett, este 6-kor pedig letette a telefont és többet nem nézett rá. Aktívan figyelt a családra, értékes, tartalmas időt töltött velük, aztán elalvás előtt még olvasott néhány oldalt, valami könnyedebbet. Az addigi 4-5 óra alvást feltornászta 7-8 órára. Odafigyelt arra, hogy mikor és mit eszik meg. A napi 5-8 csésze kávét lecsökkentette fokozatosan legfeljebb napi 1-re.
És meggyógyult.
Fontos megjegyeznem, hogy a fenti, új életmód bevezetése egy több hónapon át tartó, tudatosan megtervezett folyamat része volt. De lassan egy egész sor olyan változást vezetett be az életébe, ami a test és a lélek karbantartását szolgálta. És megkapta a jutalmat: egészséges, életerős, sikeres és boldog.
Összefoglalva, a fenti történet tanulsága az, hogy az öngondoskodás elengedhetetlen eleme a sikeres és boldog életnek. Amint a példa is mutatja, a külső sikerek mellett soha ne feledkezzünk meg a belső harmónia megteremtéséről és fenntartásáról. Az öngondoskodás tudatos, folyamatos munka, de amikor odafigyelünk a testünkre és az elménkre, képesek lehetünk csodákat elérni, akár a gyógyulást a gyógyíthatatlannak tűnő betegségből is.
Sikert és boldogságot: