Szoktál álmodozni? Kisgyerekként biztosan. Felnőttként azonban megtanulunk két lábbal a földön állva, a valóságban élni. Mekkora hiba!
Hallgasd meg (5:49 perc) ⇩
Olvasd el (5 perc) ⇩
Vizualizáció: nyitott szemmel álmodozni egy célról.” – Bo Bennett
A vizualizáció olyan az ember számára, mint egy autó terve egy autógyár számára. Még egyetlen elem sincs legyártva, de az autó minden részletét már pontosan ismerik. Tudják, hogy fog kinézni, milyen motor lesz benne, milyen formája lesz az ablakemelő gombnak, hány lóerős lesz, miből készül el az autó váza, borítása.
Az agyadnak van egy része, amit retikuláris rendszernek hívnak (igen, neked is van, minden emlősnek van ilyenje). Ennek az a szerepe, hogy kiszűrje mindazokat az információkat, amelyek számodra fontosak, relevánsak. Amíg ébren, tudatodnál vagy, információk milliárdjai érnek téged. Minden érzékszerved folyamatosan működik, és minden információ eljut az agyadba. Ezeket az agyad képtelen lenne mind feldolgozni, hiszen elképesztően nagy mennyiségű információról van szó. Ezért megszűri.
Hiszek a kreatív vizualizációban.” – Victoria Beckham
A retikuláris rendszer valahogy úgy működik, mint a Facebookod (illetve pont fordítva van, a Facebookot mintázták erről). Ha neked nem tetszenek a 5 minutes crafts videók, megnyomod a gombot, hogy ez nem érdekel, ha pedig egy cuki cicás videóra like-ot nyomsz, a Facebook mindezeket megtanulja. Innentől se híre, se hamva a 5 minutes crafts videóknak, viszont cuki cicából tömérdek mennyiséget fogsz kapni. Ugyanígy működik a retikuláris rendszer. Megszűri az információáradatot azok alapján, amit fontosnak vél. De nem véletlenszerűen válogat. A rendszer két alapvető tényező szerint szűr: az egyik az életbevágóan fontos információk (például ha megfogsz egy forró serpenyőt, a teljes figyelmed oda irányul), a másik pedig a tudatalattiba „programozott” adatok, azaz minden, amiről te tudatosan azt gondoltad, hogy ez számodra fontos.
Például autót szeretnél venni és tetszik neked az Audi A4-es. Hirtelen hány A4-es Audi lesz a közvetlen környezetedben? Az lesz az érzésed, hogy mindenkinek A4-es Audija van! Pedig semmi más nem történt, csupán jeleztél a tudatalattidnak, hogy az A4-es Audi számodra fontos. Onnantól pedig a retikuláris rendszered szűrőjén a legtöbb autó fennakad (mint a teaszűrőben a teafű), kivéve az A4-es Audit. A szemed napközben leginkább nyitva van és a képek egy véget nem érő filmként áradnak az agyad felé. A legtöbb információ azonban nem jut el a tudatodig. Kivéve, ami fontos, például épp az A4-es Audi. Mindenhol ezt fogod látni.
Erre épül a vizualizáció ereje: elképzeled részletesen azt, amit szeretnél, a többit meg a tudatalattidra bízod. Nem kell rágörcsölnöd a célodra, a tudatalattid ellátja ezt a feladatot, erőfeszítések nélkül. Gondoskodik róla, hogy azt kapd meg, amit szeretnél.
Minden (golf)ütés előtt elmegyek mozizni.” – Jack Nicklaus
Hogyan kell vizualizálni?
Vegyünk egy példát. Ha a legfőbb célod mondjuk egy új autó, képzeld el, hogy a kezedben van a kulcsa. Hogy néz ki? Milyen a tapintása? Ott az autó a garázsban. Most bemész és ránézel. Milyen színű? Hogy néz ki? Milyen érzés ránézni és tudni, hogy ez a te autód? Megnyomod a gombot a távirányítón? Vagy keyless funkcióval ellátott autó és csak egyszerűen nyitod az ajtót?
Milyen színű bent az ülés? Bőrbevonatos vagy szövet? Milyen színű cérnával van elvarrva? Szépek az illesztések? Végigsimítod az ülést, mielőtt beülsz és becsukod az ajtót, érzed az anyagot az ujjaid alatt. Milyen hangja volt az ajtónak, ahogy becsuktad? Most megmarkolod a kormányt. Milyen a tapintása? Sima? Érdes? Milyen érzés kerít hatalmába, amikor megfogod a kormányt?
Be kell helyezd a kulcsot vagy gombról indul az autó? Megnyomod a féket és gyújtasz. Milyen az autó hangja? Robban, dübörög? Benzines, gázolajas, esetleg elektromos? Tükörbe nézel. Milyen a tükör formája? Mit látsz benne? Megfogod a sebességváltót. Milyen a tapintása? Kézi vagy automata váltós autó? Elindulsz… és így tovább.
Minél részletesebben elképzeled, minél több érzékszervet felhasználsz, annál jobban beprogramozod a tudatalattidat, és annál könnyebb dolga lesz neki, hogy segítsen neked elérni azt, amit szeretnél.
Bármi is lenne a célod, készíts egy „mentális videót” róla, amit újra meg újra lejátszhatsz a fejedben. Pontosan így nyert Michael Phelps, amerikai úszóbajnok karrierje során huszonnyolc érmet, amiből huszonhárom arany. Ő minden idők legsikeresebb olimpikonja. Phelps saját elmondása szerint fejben mindegyik bajnoki címét több százszor megnyerte, mielőtt a valóságban is megtörtént volna. Emberfelettinek tűnik, nem igaz? Ennyire erős a vizualizáció! Nézd meg Phelps történetét a vizualizációról.
Sikert és boldogságot: