Tizenöt éve vagyok vállalkozó. Több olyan vállalkozásom is volt, ami „nem jött be”. Mint más vállalkozók, én is több-kevesebb pénzt veszítettem ezeken a sikertelen próbálkozásokon, mégsem tekintettem soha kudarcként vagy veszteségként rájuk.
Hallgasd meg (2:08 perc) ⇩
Olvasd el (2 perc) ⇩
Büszke vagyok magamra minden egyes próbálkozásomért, akkor is, ha az ötlet nem válik be. Külső szemmel ez őrültségnek tűnhet. Pénzt veszítek, időt, energiát pazarolok, és végül semmi nem lesz belőle, én mégis büszke vagyok magamra? Igen, mert ha nem próbálnám meg, nem tudnék reggel a tükörbe nézni. S arra is ráébredtem az évek során, hogy mindenből tanulok valamit, amit később fel tudok használni. Tudod, mi rosszabb annál, hogy feladod az első sikertelen próbálkozás után? Ha meg sem próbálod.
Akkor veszítesz a legtöbbet, ha meg sem próbálod.
Valószínűleg ma a gyertya fénye mellett pötyögném ezeket a sorokat, ha valamikor Edison úgy dönt, hogy ő inkább elmegy sörözni. Ő volt az, aki a villanyégő feltalálása után nagyon inspirálóan megfogalmazta: „Nem mondtam csődöt. Csupán találtam ezer olyan módot, ami nem vált be.” Gondolom látható, hogy mekkora veszteséget jelenthet az, ha az ember meg sem próbálja.
Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy fejetlenül kockáztass. Igenis légy megfontolt, alapos és elővigyázatos. De ne vágd el magad alatt a fát azzal, hogy meg sem próbálod. És ne add fel akkor sem, ha elsőre, másodikra vagy a kilencszázkilencvenkilencedikre sem jön be. Azok az emberek a legboldogabbak és legsikeresebbek, akik mernek nekifogni és soha nem adják fel. Ne feledd: