Gyerekként az a dolgunk, hogy tanuljunk. És mi szívjuk is magunkba a tudást, mint egy-egy szivacs. Mert a hasznunkra válik – ezt mondják a felnőttek. Megtanuljuk azt is, hogy a kudarc rossz dolog, büntetés jár érte. Ezt jól az eszünkbe véssük, hiszen több hosszú éven át tanítják nekünk. Aztán kilépünk a nagybetűs életbe és félünk minden kudarctól, félünk kockáztatni, félünk, félünk, félünk. És emiatt maradunk le mindenről, emiatt nem leszünk azok, akik valójában lehettünk volna.
Hallgasd meg (2:56 perc) ⇩
Olvasd el (3 perc) ⇩
Kérdezzél meg találomra egy sikeres embert: hányszor vallott kudarcot, mielőtt sikeres lett? A válasz kivétel nélkül minden esetben az lesz: számtalanszor.
Nem minden van úgy, ahogyan a gyermekkorban a felnőttektől, vagy az iskolában a tanároktól megtanultuk. Ha a kudarcot nézzük, egészen biztosan így van. Mert a sikerhez vezető úton sokszor meg fogsz botlani, sokszor el is esel. Ha meg hozod magaddal a gyerekkorban tanultakat, talán fel sem állsz vagy visszafordulsz. Akinek pedig biztatnia kellene téged, azt mondja neked: „Na ugye, én megmondtam!”.
Megfizethetetlen az az érzés, amikor olyasmit csinálsz meg, amiről mindenki azt mondta, nem vagy képes rá.”
Két dolgot kell tenned: az egyik, hogy figyelmen kívül hagyod az ilyen és hasonló megjegyzéseket. Már gyökerében fojtsd el őket. Ha teheted, kerüld el azok társaságát, akik mintsem, hogy biztassanak, azt akarják, hogy meg se próbáld. S ha mégis megpróbálod, azt szeretnék, hogy csődöt mondj. Még tesznek is érte!
Újra meg újra kudarcot vallottam. Ezért lettem sikeres!” – Michael Jordan
A másik dolog: ne félj a kudarctól. Még egyszer mondom: minden sikeres ember számtalan kudarc után lett sikeres. És még akkor is, amikor már sikeresek, megszámlálhatatlanszor vallanak kudarcot. Ez az élet rendje. Ne félj! Lásd világosan a célodat, hogy hova szeretnél eljutni és ne törődj a kudarcokkal. Fogd fel úgy, mint egy-egy lecke. Vond le a tanulságot és menj tovább!
Sikert és boldogságot: