Bármennyire is jól végzi a dolgát úgy az alkalmazott, mint a cégvezető, a nap végén a cégvezető gyakran egy érzéketlen köcsög, az alkalmazottak pedig hálátlan dögök.
Hallgasd meg (8:04 perc) ⇩
Olvasd el (8 perc) ⇩
Körülbelül egy évvel ezelőtt részt vettem egy szemináriumon, ahol a fenti téma volt körbejárva. Amikor kérdésekre került a sor, felszólalt az egyik cégvezető a következő panasszal:
– Mindent megteszek, hogy megtartsam az alkalmazottaimat, kiképezem őket, aztán mégis mindig a legjobbak otthagynak… Mit tehetnék még?
A kedves cégvezető kollegina tökéletesen beletrafált a dolog lényegébe az utolsó kérdésnél. Bár akkor nem kapott, kaptunk választ, szöget ütött a gondolat a fejembe: ez meg tudna történni az én cégeimnél is? Nem vagyok naiv, a válasz nyilván: igen. Mindig is tudtam, hogy a cégvezetőnek kell plusz erőfeszítést tenni ahhoz, hogy az alkalmazottai ne mondjanak fel. De mit? A következőkben felsorolok hét olyan hibát, amit mi, cégvezetők gyakran elkövetünk és észre sem vesszük, mert hajlamosak vagyunk mindent csak a saját nézőpontunkból látni.
- Nem képzed az alkalmazottaidat
Cégvezetőként tudjuk, hogy a képzett alkalmazott, jó munkaerő. Az a kolléga, aki mindig fejlődik, nagyon jó munkaerő. Ezért biztatjuk az alkalmazottainkat, hogy legyenek mindig jobbak. Aki viszont járt már úgy, hogy valakibe sokat fektetett, tréningekre, szemináriumokra, továbbképzőkre küldte (akár a cég költségén), aztán egyik napról a másikra a kolléga felmondott, elkedvtelenedik. Nem biztatja a munkatársakat, hogy tanuljanak, nem fizeti meg nekik a továbbképzéseket. Ez nagy hiba. Az igazán jó munkatárs fejlődni akar, és ha látja, hogy erre nincs lehetősége, továbbáll.
- Nem adsz nekik elég kihívást
A monoton, ismétlődő, nulla kihívást tartogató munka, bár kényelmes, egy idő után unalmassá válik. A végén még a lusta is megunja. Hát még az, aki folyamatosan tanul, fejleszti magát! Ha már megszerzett valamilyen plusz tudást, azt gyakorlatba is szeretné ültetni. Ha nálad nincs erre lehetősége, akkor keres olyan helyet, ahol van.
- Fix munkaprogrammal dolgoztatod őket
2019 van, elmúlt már az az idő, amikor mindenki reggel 8-tól délután 4-ig dolgozott. Ma már olyan világot élünk, amikor a munka nagy részét bárhonnan el lehet végezni, akár otthonról vagy a világ másik feléről is. Igen, van rengeteg gyűlés, meg egyéb esemény, amelyen ott kell lenni (és ott is lesz mindenki), de foggal-körömmel kapaszkodni egy elavult rendszerhez, nagy hiba. El kell döntened: az embereidet az idejükért fizeted meg, vagy a munkájukért és a munkájukkal elért eredményekért?
- Nem tiszteled az idejüket
A jó emberekkel gyakran megesik ez a hiba: mivel megbízhatóak és bármit elvégeznek, valószínűleg gyorsabban, mint bárki más, ők kapják meg a legtöbb feladatot. Ebből kifolyólag túlterhelődnek. Neked kell odafigyelned arra, hogy csak azon dolgozzanak, ami tényleg az ők feladatuk. Bizonyosodj meg róla, hogy szólnának neked, ha túlterheltnek éreznék magukat. Vigyázz, hogy ne égesd ki őket!
Továbbá azt se feledd, hogy az alkalmazottaid emberek és van egy életük. Meg magánéletük is van. Valószínűleg családjuk is van, meg gyerekeik is vannak. Neked, mint cégvezető mi a legfontosabb az életedben? A munka vagy a család? Ha neked valami személyes ügyed van, akkor hagysz csapot-papot, mész és intézed. Az alkalmazottaidnak viszont tilos ezt tenni. Igazságos? Ha a te szemedben valószínűleg igen, nem csoda, hogy ott hagynak a jó embereid. Tedd világossá számukra, hogy tiszteled őket, az ők idejüket, és elvárod, hogy a családot tegyék az első helyre.
- Nem dicséred és jutalmazod őket eleget
Gyakran egyetlen szóbeli dicséret többet ér, mint egy egész havi fizetés bónuszban. És ezt az alkalmazottak mondják, nem a cégvezetők. A cégvezető az ellenkezőjét gondolja: az alkalmazottnak folyton csak a pénz kell.
Tehát ha valaki jól végezte a dolgát, mit csinál a cégvezető:
- Megnyugtatja magát azzal, hogy az alkalmazottnak ez a dolga, még szép, hogy elvégezte.
- Ad egy bónuszt a következő fizetéskor.
Amit mi cégvezetők nem értünk meg, hogy az alkalmazottak olyanok, mint a gyerekek. Ha valamit jól csináltak, meg kell őket ezért dicsérni. Nyilván nem kell túlzásba vinni, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni sem róla.
Gondolj magadra: mennyire esik jól neked az elismerés, ha valami jó dolgot csinálsz? És mennyire esik rosszul, ha szó nélkül hagyják? (Ezt akár szűk családi körben is tapasztalhattad.) Vagy gondolj a sok Facebook, meg Instagram bejegyzésre? Szerinted miért teszi ki mindenki a leg-leg-leg fotóit? Mert az ember elismerésre, dicséretre vágyik! Nem nagy dolog, add meg nekik, ami jár!
- Nincs elég visszajelzés
A visszajelzés kétirányú út. Ha valami el lett végezve, a vezető dolga erről visszajelezni az alkalmazottnak. Gyakran csak akkor szólunk, ha valami nem volt rendben, pedig akkor is vissza kell jelezni, ha minden rendben volt. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy kérjünk az alkalmazottól is visszajelzést. Sőt időnként érdemes kettesben elbeszélgetni az alkalmazottal, megkérdezni, hogy minden rendben van-e a munkájával kapcsolatosan, biztatni kell rá, hogy őszintén válaszoljon. Ilyenkor derülhetnek ki olyan dolgok, amelyek ha a szőnyeg alá söpörve maradnak, végül a felmondáshoz vezethetnek.
- Nincsenek a munkájukért kellőképpen megfizetve
Talán azt gondolod, ez kellett volna legyen az első, de szándékosan nem akartam ezzel kezdeni, mert valójában nem ez az elsőszámú probléma. A cégvezetők szerint ez a gond, az alkalmazottak szerint azonban szinte, hogy az utolsó helyen áll ez.
Azt mondja egyszer a pénzügyes a cégvezetőnek:
– Mi van, ha beleölünk rengeteg pénzt az alkalmazottak képzéseibe, végül pedig itthagynak?
– Mi van, ha nem ezt tesszük és itt maradnak? – válaszolta a cégvezető…
Te melyik lennél inkább? Egy olyan cégvezető, akitől elmennek a képzett, jó emberek, vagy akinél maradnak a képzetlenek? Beugratós kérdés volt: egyik sem jó. Légy az a cégvezető, akinél ott maradnak a képzett, ügyes, talpraesett, nagyon jó emberek!
Természetesen, még akkor is, ha mindent tökéletesen csinálsz, lesz olyan, hogy valaki felmond. De a többség maradni fog és együtt a jó emberekkel, igazán jó dolgokat vihettek véghez.
Sikert és boldogságot: