A minap taxival utaztam, és a sofőr így szólt hozzám:

– Fent a hegyen gyönyörűen süt a nap!

– Aha! – mondtam, a sűrű ködöt pásztázva.

– Ez a köd iszonyúan nyomasztó, bármennyire is pozitív az ember – folytatta.

És tényleg, ennyire nagy hatással tud lenni az emberre az időjárás! Látom a körülöttem lévő embereken, hogy bele vannak savanyodva. Nem a munkába, nem a stresszbe, hanem a hidegbe, s főleg a ködbe. Nálunk a tél ugyanis nagyjából hat hónapig tart, és többnyire ködös. Ha egyszer ránk telepedik a fehér fátyol, hónapokig is tarthat, míg újra napsütést látunk. 

Mégis tudom, látom, hogy vannak emberek, akiknek ez mintha mindegy lenne. Szüntelenül pozitívak, állandóan mosolyognak és mindig kedvesek. Hogy lehet ez? A válasz egyszerű: magukban hordozzák a saját időjárásukat. Így kell ezt csinálni!

Sikert és boldogságot: