A koronavírus merőben felkavarta az emberiség mindennapjait és, hacsak tudatosan nem dolgozunk azon, hogy optimisták maradjunk, a sok negatív hír, a rengeteg pesszimista vélemény – ami sokkal hangosabb, mint az optimista -, tetézve a bezártsággal, letargiához vezethet.
Hallgasd meg (4:22 perc) ⇩
Olvasd el (4 perc) ⇩
Védekezés
Ahogy a koronavírus ellen is tudjuk, hogy milyen óvintézkedésekre van szükség – kézmosás, fertőtlenítés, társadalmi távolságtartás -, a pesszimizmus ellen is léteznek ugyanilyenek. Az első itt is a távolságtartás, méghozzá a negatív emberektől.
Negatív emberek
Az első dolog, amit észre kell vennünk: a pesszimizmus is úgy terjed, mint a koronavírus. Emberről emberre. Tehát fontos, hogy elkerüljük a negatív, pesszimista emberek társaságát. Most annyira nem nehéz, mert be vagyunk zárva, de ezek az emberek megkeresik a módját, hogy megfertőzzenek másokat is a saját elmeállapotukkal. Például felhívnak telefonon vagy negatív hozzászólásokat fűznek a közösségi média bejegyzéseinkhez. Korlátoznunk kell a kommunikációt az ilyen emberekkel.
Média, közösségi média
A távolságtartás nem áll itt meg. Ha követjük – és biztos vagyok benne, hogy te is követed -, a média másról sem szól, csak a negatív hírekről. Mert az milyen hír lenne, hogy tegnap 15.000 ember gyógyult ki a koronavírusból? Próbáltam ilyen híreket keresni, szerettem volna tudni, hogy hány ember gyógyult meg eddig, kíváncsi voltam olyan emberek véleményére, akik elkapták és meggyógyultak. Egy kezemen meg tudom számolni, hányat találtam. Míg olyat, hogy hányan haltak meg, milliárdokat lehet találni. Ha fogékonyak vagyunk arra, hogy pesszimisták, lehangoltak, netán letargikusak legyünk, ezektől mindenképp távol kell tartanunk magunkat. Korlátozzuk az időt, amit a közösségi médián töltünk, és azt is, hogy mennyi híradót nézünk/olvasunk. A rossz hír terjed a leggyorsabban, és előbb-utóbb mindenkit utolér, tehát nem kell attól tartanunk, hogy valamiről lemaradunk.
Megfordítani a gondolkodást
Tegyünk fel néhány kérdést magunknak és válaszoljunk rájuk őszintén:
Attól, hogy a helyzet súlya eluralkodik rajtunk, jobb lesz a helyzet?
Ha megengedjük, hogy maguk alá temessenek a negatív gondolatok és érzelmek, elmúlik a járvány, véget ér a karantén?
A válasz természetesen az, hogy nem. Az aggódás tehát semmi jóhoz nem vezet. Ha mégis azt érezzük, hogy aggódunk, nézzük meg, hogy kiért, miért? Utána nézzük meg azt, hogy mit tehetnénk mi azért, hogy akiért aggódunk, biztonságban legyen? Ha tehetünk valamit, tegyük meg. Ha nem, akkor meg mire jó az aggódás?
Figyeljünk a pozitívumokra
Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ez a járvány nagyon rosszul érintette az emberiséget. Ennek ellenére számos pozitív hatása is volt. Próbáljunk inkább ezekre összpontosítani: több időt kaptunk, amit a szeretteinkkel tölthetünk, hallgathatjuk a madarak csicsergését az autók és repülők robaja helyett, tisztább a környezetünk, tisztább a levegő, amit magunkba szívunk. Sok apró pozitívum van, csak tudatosan oda kell terelni rá a figyelmünket.
Legyünk hálásak
Ha csak egy dolog van, amit ebből a bejegyzésből megfogadsz, ez legyen az: a hálának hihetetlen ereje van! Bármilyen rossz helyzetben is vagyunk, ha képesek vagyunk a jóra figyelni, arra, amink van, ahelyett, ami nincs, garantáltan nem leszünk letargikusak. Ez még akkor is működik, amikor a legszélsőségesebb helyzettel találkozunk: amikor elveszítjük egy szerettünket. Ha képesek vagyunk a gondolatainkat átterelni abba az irányba, hogy hálásak lehetünk, mert bár elvesztettünk valakit, azért még vannak olyan emberek az életünkben, akikkel tölthetünk időt, akkor érezni fogjuk a hálát.
Sikert és boldogságot: