Szeretnéd azt érezni, hogy a munkahelyed feltölt? Hogy értékes a munkád? Hogy egyenesen imádod azt, amit csinálsz? Szeretnél minden hétfőn mosollyal az arcodon munkába menni? Motivált lenni minden nap minden percében? Olvass tovább!
Hallgasd meg (4:08 perc) ⇩
Olvasd el (4 perc) ⇩
Ha ezt olvasod, bizonyára van munkahelyed és nem feltétlenül vagy elégedett vele minden szempontból. Ennek több oka is lehet, mint például: idegesít egy kollégád, kicsi a fizetésed, hülye a főnököd, penész szagú az irodád, vagy mindig túlórázni kell.
Igen, rengeteg oka lehet, de van egy, amin minden múlhat:
- Nem azt a munkát végzed, amit szívből csinálsz.
Ugyanis, ha azt a munkád végzed, ami a szenvedélyed, nem fog érdekelni még az sem, ha folyton túlórázni kell egy penész szagú irodában, kicsi fizetésért. Igen, meg tudja nehezíteni a dolgod az idióta főnök, vagy néha hasonló munkatárs, ellenben az ember szenvedélye az annyira erős, hogy még ezek is eltörpülnek mellette.
A gond ott van, hogy viszonylag kevés ember találja meg a szenvedélyét. Ennek elsősorban a társadalmi rendszerünk az okozója, amikor már gyerekkorban beskatulyáznak, és a „mindenki egyforma” elvén húzunk le több, mint sok évet az oktatási rendszerben. Itt hal ki a legtöbb emberből az az egyedi dolog, amiben ő igazán ki tudna teljesedni.
De én azt mondom, nem kell beletörődni a sorsunkba. Szerintem van megoldás azok számára is, akik nem találták meg (vagy nem is keresik) a munkahelyi szenvedélyüket. Én a következő dolgot tenném:
- Elgondolkodnék rajta hosszan, hogy van-e olyan munka, ami iránt én elhivatottságot érzek. Aminek már csupán a gondolatától felcsillan a szemem. Ha igen, akkor mindent megtennék annak érdekében, hogy azzal tudjak foglalkozni a napi munkám során. Valószínűleg eleinte nem tudok majd sok időt szentelni rá, de igyekeznék a szabadidőmben minél többet azzal foglalkozni, úgymond mellékállásként, hogy majd nyugodtan felmondhassak a jelenlegi munkahelyemen.
- Ha nem tudok ilyenre gondolni, akkor a meglévő munkahelyemre összpontosítanék. Ez az a munkahely, ahol jelenleg dolgozom, ha nem akarok váltani, akkor innen kell kihozzam a lehető legjobbat. És itt elsősorban nem a pénzre gondolok, hiszen a pénzcentrikus munka senkinek sem jó – sem a cégnek, sem nekem, hiszem mindig azt fogom lesni, hogyan lehetne több pénzt keresni. Ugyanabba a csapdába fogok esni, amiben jelenleg vagyok. Több lesz a keresetem, de boldogtalan leszek.
Úgyhogy én magára a munkára, a tevékenységre fókuszálnék. Mi az, amit csinálok, és hogyan tudnám azt jobban csinálni. Arra törekednék, hogy én legyek a világon a legeslegjobb abban, amit csinálok. És ezt mindenféle hátsó szándék nélkül tenném, ez lenne az egyetlen célom: én legyek a legjobb.
Az előbbi mentalitásváltásnak rengeteg pozitív következménye lenne:
- Mivel a fókuszom a munkán és magamon van, nem befolyásolnának túl nagy mértékben a külső tényezők, mint például a főnök, az irodai körülmények vagy a munkatársak. Nagyot dobna pozitív irányban az én általános elmeállapotomon.
- Az ilyen lelkes munka nem marad jutalom nélkül: a felettesem is látni fogja, és előbb-utóbb ez a fizetésemen, előléptetésen is látszani fog. (Fontos, hogy ez a tény ne befolyásoljon! Ismétlem: ne ez legyen a szándék, hanem az, hogy a legjobb legyek abban, amit csinálok!)
Sikert és boldogságot: