Minden embernek megvan hozzá joga és a képessége, hogy boldog legyen. Sokan azonban luxusnak tartják ezt, és még csak meg sem adják az esélyt saját maguk számára, hogy boldogok legyenek.
A boldogság valójában egy nagyon egyszerű dolog, csak mi, emberek szeretjük túlbonyolítani a dolgokat. Ha röviden és velősen szeretnénk megfogalmazni, valahogy így hangzana:
elégedett vagyok az életemmel.”
Ha ezt kissé felboncoljuk, a következő – rejtett – üzenetek is benne vannak:
A jelenről szól
Amikor kijelentjük, hogy elégedettek vagyunk az életünkkel, olyan, mintha arról beszélnénk, ami eddig történt velünk, pedig valójában a jelenről beszélünk, arról a pillanatról, amiben épp benne vagyunk. Ugyanakkor utalást tesz a jövőre is, hiszen az is benne van, hogy…
Semmire sincs szükségünk
Elégedettek vagyunk, tehát nincsenek szükségleteink vagy vágyaink, amelyek több-kevesebb frusztrációval töltenének el. Ez érvényes arra is, hogy…
Elégedettek vagyunk azzal, amivel rendelkezünk
Általában az ember nem értékeli azt, amije van, hiszen az már megszokott, unalmas, hétköznapi. Kell az új, vágyakozunk olyasmi után, ami másnak van és nekünk nincs. Minden vágy azonban azzal is jár, hogy nem leszünk (teljesen) boldogok mindaddig, amíg meg nem kapjuk. A gond ezzel csupán az, hogy nem a tárgyaktól és azok birtoklásától leszünk boldogok, hanem attól, ha megtanuljuk függetleníteni magunkat ezektől.
Nincsenek elvárásaink
Utolsóként ezt sorolnám ide, hogy a saját elvárásaink azok, amelyek a legtöbb stresszt és frusztrációt okozzák számunkra. Ha képesek vagyunk megtanulni úgy élni, hogy a lehető legkevesebb elvárásunk legyen, sokkal közelebb kerülünk a felhőtlenül boldog élethez.
Sikert és boldogságot: