Nem feltétlenül halálközeli élményekre gondolok (de arra is), hanem olyan pillanatokra, amikor kissé kinyílik a szemünk, amikor egy más, új nézőpontot kapunk az életről. És hirtelen úgy látjuk: ideje változtatni!

Nem az a fontos, hogy mi váltja ezt ki belőlünk, hanem hogy mit kezdünk ezzel az érzéssel, ami fellángol bennünk. Nem véletlenül kapjuk ezt az ihletet, a legrosszabb, amit tehetünk az, hogy nem teszünk semmit. Figyelnünk kell az ilyen jelekre! Ha a belső hang azt mondja nekünk, hogy itt az ideje változtatni, azt okkal teszi. Valószínűleg nincs minden rendben az életünkben…

De figyelem! Ha nem ragadjuk meg az ihletet, nagyon gyorsan tovaszáll. Amint visszaállunk a régi rutinunkba, a mókuskerékbe, rohamosan csökkenni fog bennünk a vágy, hogy bármi is megváltozzon. Pár nap múlva már nem is fogunk emlékezni arra, hogy mit is akartunk. Egyik pillanatban fel akarjuk forgatni az életünket, a másikban meg már minden rendben van. 

Ezek azok a ritka pillanatok, amikor tisztán látjuk, hogy mi az, ami igazán fontos az életben. Örüljünk nekik és ne hagyjuk őket elveszni! Vegyük a fáradtságot és változtassunk, mert nem biztos, hogy kapunk újabb esélyt!

Sikert és boldogságot: