Egy gondolat az, ami reggel kiszed bennünket az ágyból. Egy gondolat az, ami megakadályoz minket, hogy valóra váljon az álmunk. Válogassuk meg jól a gondolatainkat.
Önbizalom, félelem, kíváncsiság, kétely, ambíció, unalom – mind gondolatok vagy a gondolatokból fakadó okozatok. Szétszórtak a gondolataink vagy összeszedettek, céltudatosak? A gondolatainkon múlik, hogy milyenek a mindennapjaink, és végül, hogy milyen az életünk.
A gondolataink húznak vissza vagy lendítenek előre. Lehetnek a legnagyobb ellenségeink, amikor szorongunk és pánikrohamok törnek ránk, de lehet a szupererőnk is, amikor tele vagyunk vágyakkal és azokat elérjük.
A gondolataink mégsem mi vagyunk, nem a gondolataink határoznak meg bennünket! A gondolatok úgy születnek, hogy mindenféle befolyások érnek minket és az agyunk ezeket a lehető legkülönlegesebb módon dolgozza fel, azzal az egy céllal, hogy életben tartsa a „gazdatestet”.
A gondolatok olyanok, mint a vonatok egy olyan vonatállomáson, ahová egyszerre csak egy vonat tud beállni. Ha beérkezik az állomásra egy rozoga, csikorgó, rozsdás vonat, és mi nem engedjük tovább azt, hogy menjen az útjára, akkor a csillogó, modern, „boldogság-vonat” valahol máshol kell várakozzon és talán soha nem érkezik meg.
Képesek vagyunk rá, hogy irányítsuk a gondolatainkat. Ha akarjuk, el tudunk képzelni egy nagy rózsaszín elefántot, pedig még soha nem láttunk ilyet (ugye, milyen viccesen néz ki?). Nem szabad hagynunk tehát, hogy a gondolataink határozzák meg a létezésünket. Tanuljuk meg irányítani, kézben tartani a gondolatainkat, hogy az életünk is arra alakuljon, amerre mi szeretnénk!
Sikert és boldogságot: