Az élet nem csupán az idő múlását jelenti, hiszen az óra ketyeg, akár tetszik, akár nem. Megállítani nem lehet és visszapörgetni sem. Annyit tehetünk, hogy a hátralévő időt a leghasznosabban töltjük el.
De mennyi van hátra? Nem tudhatjuk. Élhetünk még több évtizedet, egy évet, vagy lehet, hogy csak egyetlen napot. Nem tudhatjuk, mikor lesz vége. De egy biztos: hamarabb vége lesz, mint gondolnánk, és sokkal hamarabb, mint szeretnénk.
Tehát ha lehet, töltsük hasznosan a hátralevő időnket. Nem számít, hány évesek vagyunk. Lényegtelen, hogy mit tettünk meg vagy mit mulasztottunk el eddig. A „most” számít. Az a fontos, amit most teszünk meg. Az élet rövid, és ezt a fantasztikus ajándékot nem pazarolhatjuk el. Megérdemeljük, hogy boldogok legyünk! Megérdemeljük, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk az életből!
Hogyan? Egyszerűbb, mint gondolnánk, csupán el kell engednünk a társadalmi nyomást, miszerint a dolgok birtoklása teszi boldoggá az embert. Ez egy hazugság.
A boldogság nem kézzelfogható, és pontosan olyasmi váltja ki, ami szintén nem kézzelfogható. Az teszi boldoggá az embert, ha elégedett. Ha értékesnek érzi magát. Ha szeret és szeretve van.
És akkor lehet igazán boldog, ha a fentiek mellett élményekben van része. Ezekből lesznek azok az emlékek, amelyek – bármeddig is élnénk – velünk utaznak, így az utunk végén bátran kijelenthetjük: ÉLTEM!
Sikert és boldogságot: