Voltál már úgy, hogy a borús, esős időtől rossz kedved lett? Használtad már az autó dudáját arra, hogy egy másik sofőr felmenő szülőjének foglalkozását emlegesd? Mondtad már azt valaha, hogy „ez a Géza annyira idegesít”? Ma elárulom, hogyan ne idegeskedj többé. Soha. Semmin.
A legtöbb ember így működik: reaktív, azaz egy külső körülmény határozza meg azt, hogy mit érez vagy hogyan viselkedik.
Emberi létünk alapja, hogy tudattal rendelkezünk. Ebben különbözünk az állatoktól, akik egytől egyig ösztönből cselekszenek. Tudatunk és döntési szabadságunk ellenére mi, emberek is nagyon gyakran ösztönösen teszünk dolgokat. Például rossz lesz a kedvünk, ha már megint esik az eső. Vagy felhúzzuk magunkat Géza idegesítő szokásain. Ilyenkor előjön belőlünk az állat vagy ha úgy tetszik, az ősember. Nem, nem úgy értve, hogy bevadulunk, hanem hogy ösztönösen reagálunk.
De milyen lenne, ha szabadon eldönthetnénk, hogy jó vagy rossz kedvünk legyen attól, hogy épp milyen az időjárás? Milyen lenne, ha szabadon eldönthetnénk, hogy Géza hülyeségeitől felmérgelődünk vagy sem? Hú, az nagyon jó lenne, igaz?! Hát nagy hírem van: így is van, szabadon eldönthető!
Ha azt mondom neked, hogy most, miközben ezt olvasod, állj egy lábra, kezdj ugrálni és közben mondd hangosan, hogy hülye vagyok, megtennéd? Nem? Miért nem? Hát mert nem vagyok hipnotizőr… És mert te döntesz. Ha azt mondom neked, hogy mérgelődj fel és mássz a falra, megteszed? Nem? Miért nem?
S ha Géza már megint azt az idegesítő dolgot csinálja, miért megy fel a pumpád? Azért, mert nem döntesz, hanem ösztönből reagálsz. Pedig dönthetnél. Dönthetnél mondjuk úgy, hogy nem hat meg, mert nem éri meg neked, hogy mérgelődsz. Vagy dönthetnél úgy, hogy elbeszélgetsz Gézával, és elmagyarázod neki, hogy mennyire idegesít téged az, amit csinál. Dönthetnél még ezerféleképp, de te mindig ugyanazt az ösztönös reakciót választod: felmérgelődsz. Nem használod a döntés szabadságát.
Pedig egy inger (Géza idegesítő szokása) és egy reakció (te felmérgelődsz) között ott van a döntés szabadsága. Mindig, kivétel nélkül minden esetben érvényes: a döntés a tiéd.
A megoldás: legyünk proaktívak!
Két dolgot kell szem előtt tartani:
- Van, ami felett semmi hatalmunk nincs, például az időjárás. Ezeket el kell fogadni úgy, ahogy vannak, és arra figyelni, azzal foglalkozni, amit képesek vagyunk befolyásolni.
- Van, amit képesek vagyunk befolyásolni. Például lehet beszélgetni Gézával az idegesítő szokásairól, és talán megváltoztatja azokat. Ha meg nem, akkor megint az első kategória érvényes: nincs hatalmunk fölötte, tehát elfogadjuk úgy, ahogy van.
Eddigi életem egyik legnagyobb felfedezése volt megtanulni mindezt. Atyaég! Szabadon eldönthetem, hogy mikor és min húzom fel magam?! Hogy teljes mértékben én felelek a gondolataimért, tetteimért, sőt az érzéseimért is?! Ennyire felszabadultnak soha nem éreztem magam azelőtt.
Ha többet szeretnél erről megtudni, ajánlom figyelmedbe Stephen Covey: A kiemelkedően sikeres emberek hét szokása című könyvét.
Sikert és boldogságot: