Teljes mértékben meg voltam győződve róla, hogy megtaláltam az élet értelmét: tedd azt, ami boldoggá tesz! Még a gyerekeimnek is ezt tanítottam. A páromnak is gyakran mondogattam: az élet túl rövid ahhoz, hogy egyetlen percét is haraggal töltsük. Mindenben a boldogságot kerestem, mert úgy véltem, ez az élet értelme. Ma viszont már másként gondolom.
Több kell az életben, mint csak a boldogság, vagy úgy is mondhatnám: a boldogságot nem lehet elérni anélkül, hogy egyben hasznosnak ne éreznéd magad. Erre túl sokan csak túl későn ébrednek rá, miután már rengeteg hasztalan dolgot összevásároltak; miután már benne vannak egy olyan párkapcsolatban, amibe azért kezdtek bele, mert azt gondolták, boldoggá fogja őket tenni; miután már elvállaltak egy olyan állást, ami jól fizet, de semmit sem ad abból, amire valójában szükségük lenne… És a lista még hosszasan folytatódik.
Van, aki úgy tartja, hogy emlékeket kell gyűjteni tárgyak helyett (én is ezek közé tartoztam). Tény, hogy sokkal jobb, mint tárgyakat gyűjteni, viszont ez a kijelentés félremagyarázható. A boldogságunkat pénzhez kötni már eleve rossz. Tehát nem attól szép és igazán emlékezetes egy emlék, hogy mennyit fizettünk érte. Azokat az emlékeket, amelyek boldoggá tesznek, nem lehet árcimkével ellátni.
És a legnagyobb probléma az, amikor mindezekhez társítjuk az élet értelmét. Amikor azt gondoljuk, hogy az örömlöketek adagolásával boldoggá tesszük magunkat és ezzel értelmet nyer az életünk. Ugyanis az örömlöketek olyanná válnak számunkra, mint a drog, soha sem kaphatunk eleget, mindig csak többet és többet akarunk, s valójában egyre nyomorultabbul érezzük magunkat és egyre boldogtalanabbá válunk.
Az igazán boldog emberek hasznos életet élnek
A fenti szemléletmód alapján vizsgálva a saját életemet, a boldogságomat és az élet értelme utáni hajthatatlan vágyamat, arra jöttem rá, hogy azok a cselekedetek tesznek a leginkább boldoggá, amiket másért teszek. És igaz az is, hogy ezektől hasznosnak érzem magam.
Az életről alkotott – olykor igencsak téves – szemléletmódunkat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Aki az összevásárolható apró vagy nagy dolgokban keresi a boldogságát, soha nem fogja megtalálni azt, amit valójában keres. Félreértés ne essék, én is örömöm lelem abban, ha megvásárolhatok valamit, amit szeretnék, viszont tudatában vagyok annak, hogy ezek csak dolgok, valamilyen célt szolgálnak (ami nem az, hogy engem boldoggá tegyenek).
Amit viszont bárki kipróbálhat, és ezáltal megtapasztalhatja, milyen az, amikor hasznosak vagyunk:
- önkénteskedhetünk egy jótékonysági szervezetnél,
- segíthetünk valakin, aki épp rászorul (legyen az egy idős ember, akinek segítünk a csomagjait cipelni, vagy megtarthatjuk az ajtót az állapotos szomszédunknak),
- meglephetjük a párunkat egy saját készítésű fotókollázzsal,
- elvállalhatunk egy plusz feladatot a cégnél, amit senki nem akart megcsinálni, viszont fontos volt a cég számára,
- felajánlhatjuk segítségünket barátainknak vagy munkatársainknak, és ha kérik, szívesen megtesszük,
- ha kreatívak vagyunk, adhatunk értéket másoknak ezáltal (fessünk, zenéljünk vagy akár írjunk),
- alapíthatunk egy céget, embereket alkalmazhatunk és jól bánhatunk velük.
Ne feledjük: a hangsúly a cselekedeten van, azaz tenni valamit másért. Például segíteni egy látássérült embernek átmenni az úton százszor felülmúlja azt, hogy a Facebookon pénzt adományozunk (ha csupán abból a szempontból vizsgáljuk, hogy melyiknek mekkora hatása van a saját boldogságunkra). Természetesen a kettő nem zárja ki egymást, és ha megtehetjük, hogy pénzzel segítünk egy rászorulón, tegyük meg!
A mottó: segíts másoknak és az életed értelmet nyer!
Sikert és boldogságot: