Egy forró nyári kora délután volt, hogy kis városunk sétálóutcájának egyik teraszán – gyakorlatilag munkaidőben -, két barátom, gyöngyöző üvegből, jéghideg sörrel kompenzálta a több, mint 30 fokos meleget. Mit tehet az ember, ha ezt látja? Csatlakozik! S mielőtt még az előítéleteimnek hangot adhattam volna, kiderült az igazság!
A két barátom nem a napot lopta. Nem a bánatát fojtotta 3,5%-os, keserű alkoholba. Valójában ők ott, abban a pillanatban, nagyon keményen dolgoztak a jövőjükön. A többmilliárdos vagyon megszerzésén! Azon voltak, hogy megszállja őket az ihlet. A millió dolláros ötlet. Kezükben a sörrel. A teraszon.
És ott, azon a napon, én is hoztam egy döntést. Eldöntöttem valamit, ami gyökeres ellentéte volt a két barátom elképzelésének. De előbb pörgessük vissza kicsit az időt.
Nem sokkal azelőtt röppent fel a hír, hogy egy japán guru feltalálta a mellnövelő csengőhangot. Igen, egy csengőhang a telefonra, amitől csodálatos módon megnőnek a mellek! Azt gondolhatnánk, hogy ez egy iszonyatosan drága dolog – ha egyáltalán működik. De nem. A stratégia ezzel teljesen ellentétes volt: egyetlen dollárt kért a telefonra letölthető hangfájlért és állítólag több mint egymillióan letöltötték. Bumm! Egy millió dollár. Az ötleten felbuzdúlva a kedves barátaim is eldöntötték: ők lesznek a következők, akik egy (két-három vagy több) sör mellett megszülik a következő kasszasikert arató ötletet.
Azóta eltelt nagyjából tizenöt év. Mondanom sem kell, mi történt. Mindkét barátom dollármilliomos! Lehetne… Ha megszületett volna az ötlet. De nem született meg. Így nem dollármilliomosok. (A legenda szerint még mindig ott isszák a sört azon a teraszon.)
És akkor visszatérve arra, hogy mit döntöttem el akkor és ott én:
Hogy nem fogok karba tett kézzel, nagyra tátott szájjal ücsörögni és várni a sült galambot (mert vegetáriánus vagyok, a sült cukkini meg nem repül – hacsak nem ideges a szakács). Valójában már akkor vállalkozó voltam, igaz, még nagyon az út elején jártam. Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen és helyes lehetőség. Ám visszatekintve határozottan azt mondhatom, jól döntöttem. Én elértem a kitűzött céljaimat.
A történet tanulsága: a semmittevésnek nagyjából ugyanannyi az eredménye: semmi. De a cselekvés mindig fog hozni valamilyen eredményt.
Sikert és boldogságot: