Tinédzserként megszólítanád azt, aki tetszik, de nem teszed. Felnőttként felszólalnál a gyűlésen, de inkább meghúzódsz a sarokban. Irigykedsz vagy jobb esetben felnézel azokra, akiknek minden sikerül, de elfogadod, hogy neked soha nem lesz mindabban részed, mert egyszerűen túl gyáva vagy hozzá. 

Tudtad, hogy az önbizalom nem egy veleszületett adottság? Az önbizalom egy olyan képesség, amit meg lehet tanulni. S ha így gondolunk az önbizalomra, máris visszanyerhetünk egy keveset belőle. Ugyanis ha arra gondolunk, hogy bármikor elsajátíthatunk olyan technikákat, amelyek segítenek növelni a magabiztosságunkat, bármikor gyakorolhatunk, és amit gyakorolunk, abban egyre jobbak leszünk, akkor nyugodt szívvel elmondhatjuk: tudunk magabiztosak lenni, csak akarnunk kell.

Mit jelent a magabiztosság?

Gyakran összetévesztjük az introvertált-extrovertáltságot a magabiztossággal. Téves! Ugyanis nagyon sok extrovertált ember nagyon is önbizalomhiányos és nagyon sok introvertált ember nagyon is magabiztos. Ezért inkább úgy érdemes gondolni a magabiztosságra, mint a gondolat gyakorlatba ültetésének képessége. Azaz szeretnénk valamit és teszünk is valamit annak érdekében, nem marad meg a dolog a gondolat szintjén. 

Figyelem! Nem az a lényeg, hogy mi lesz a cselekvés eredménye, nem attól magabiztos valaki, hogy eléri a céljait, véghezviszi akaratát, hanem a puszta ténytől, hogy megpróbálja. Ennyit jelent magabiztosnak lenni: a gondolat cselekvésre való váltásának folyamata, az eredménytől függetlenül. 

Ez újra adhat nekünk egy lendületet és visszanyerhetünk egy keveset az önbizalmunkból. Hiszen az önbizalomhiányos embereknél legtöbbször itt van az elakadás: valamit szeretne, de ott ragad a gondolati-elméleti-vágy szinten, mert nem képes vagy nem hajlandó cselekedni. A félelem meggátolja ebben. De ha belegondolunk és tudatosítjuk magunkban, hogy nem számít az eredmény, a lényeg, hogy megpróbáljuk, hogy tegyünk valamit, máris visszanyerjük az önbizalmunkat.

Mit tehetünk, hogy magabiztosabbak legyünk?

A válasz: sok mindent. Egyetlen helytelen út van: ha semmit nem teszünk, csak egyszerűen belenyugszunk, hogy önbizalomhiányban szenvedünk és kész. 

Az egyik legnagyszerűbb technika: a mágikus hármas.

Minden nap egy tetszőleges időpontban, lehetőleg délután vagy este, keressünk egy csendes zugot, ahol egyedül lehetünk a gondolatainkkal csupán három percig, majd keressünk három olyan dolgot, ami jól sikerült aznap. Lehetnek ezek egészen apró sikerek, mint például valakire rámosolyogtunk, egy jó döntést hoztunk, mindenhová időben elértünk, betartottuk az ígéretünket. 

Ezeket írjuk le, s amikor készen vagyunk, olvassuk el őket háromszor. Mindenik olvasása közben gondoljunk a pozitívumra. „Ezek az én sikereim, egyedül nekem köszönhetően léteznek!” 

Majd dicsérjük meg magunkat értük. Gondolatban vagy hangosan mondjuk el: „Ügyes vagy! Csak így tovább! Ezt is megcsináltad! Ez jó volt! Nagyszerű!” Fontos, hogy ez egy könnyű gyakorlat legyen, ne stresszeljünk be rajta. Először kissé döcögős lehet, ilyenkor ne erőltessük, hagyjunk időt magunknak, hogy megszokjuk ezt a rituálét, de ismételjük kitartóan, nap mint nap. Hamarosan látható eredménye is lesz a munkánknak!

Végezetül pedig, soha ne feledjük: minden ember képes arra, hogy magabiztos legyen, csak meg kell tanulnia, hogyan.