Állandóan fáradtnak érzed magad? Már nem leled örömöd abban, amit addig élvezettel csináltál? Minden és mindenki irritál? Ideges vagy különösebb ok nélkül? Érzed, hogy csak egy hajszálon múlik az, hogy felmondjál? Ne siesd el! Ha egykor rajongtál azért, amit csináltál, elképzelhető, hogy nem az állással, a főnököddel vagy a munkatársaiddal van gond, hanem egyszerűen kiégtél.
Amikor a kiégés fogalmát említjük, legtöbben a köznyelvben elterjedt meghatározásra gondolnak: belefáradás abba, amit csinálunk. Az internet szerint: hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő, fizikai-érzelmi-mentális kimerülés, és elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük. Mindkét meghatározás helyes, viszont egyik sem érvényes minden esetben, ráadásul sok más oka is lehetséges. Az alábbiakban összegyűjtöttem azt a négyet, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő.
- Túlterhelés
Mindenkinek van egy bizonyos megterhelési, munkabírási szintje. Legtöbbünk azonban ennél többet is képes elvégezni, viszont csak rövid ideig. Ha a munkabírási szint alatt dolgozunk, akkor mindig képesek vagyunk kihozni magunkból a maximumot. Ezt látják a felettesek is és rendszerint az ilyen emberekre bíznak további feladatokat. Logikus: arra bízzák a feladatokat, aki a legjobban, leggyorsabban elvégzi azokat. Az eredmény nem meglepő: a jó ember túlterhelődik, a végeredmény pedig a kiégés.
Megoldás: mérjük fel, hogy mennyit vagyunk képesek magunkra vállalni, ismerjük meg a határainkat. Tervezzünk, terv szerint dolgozzunk, ne vállaljunk többet, mint amennyit a terv megenged, ha tehetjük, delegáljunk, és tanuljunk meg nemet mondani. További tippek itt: Mivel kezdjem, ha minden sürgős és minden fontos?
- Rossz társaság
A kiégés ragályos. Kikkel dolgozunk együtt? Van a közvetlen környezetünkben olyan ember, aki kiégett? Mert az ilyen ember rendszerint másokat is magával ránt. Milyen emberek dolgoznak velünk vagy körülöttünk? Támogató, bátorító, pozitív, jó kedélyű emberek? Vagy épp ellenkezőleg?
Megoldás: figyeljük meg a környezetünkben dolgozó munkatársakat. Ha a szükség kéri, nekünk kell változtatni. A munkatársainkat valószínűleg nem tudjuk kiválasztani, nem tudjuk őket megváltoztatni sem, úgyhogy a megoldás lehet például az, hogy egy másik irodába költözünk, vagy szóba jöhet a munkahelyváltás is.
- Igazságosság
Értékelik a munkánkat? Egyenlően megkapjuk a kellő elismerést azért, amit teszünk, úgy mint más is? Vagy mindig csak más részesül dicséretben, jutalmakban? Másokat esetleg különleges bánásmódban részesítenek velünk szemben? Például másnak rendszeresen meghosszabbítják a feladatra szánt határidejét vagy plusz erőforrásokat biztosítanak, nekünk meg nem? Az igazságtalanság igencsak kimerítő tud lenni, végül akár kiégéshez is vezethet.
Megoldás: beszéljünk a felettessel, de ne bíráljuk a döntéseit, hanem egyszerűen hívjuk fel a figyelmét arra, hogy mi mit érzünk. Fontos, hogy mutassunk be több példát – egy-két eset még nem elég bizonyíték, általánosításnak tűnhet. Inkább úgy közelítsük meg a témát, hogy felmutatjuk a konkrét esetet és rávilágítunk, hogy nem értjük, miért volt ez az eset más, mint – mutassuk be a saját esetünket. Így a felettes számára nem tűnik sem számonkérésnek, sem panaszkodásnak vagy „felhányásnak”.
- Értékrendbeli szintkülönbség
Ha van egy stabil értékrendünk, a cégnek pedig nincs vagy alacsonyabb, mint a miénk, hosszú távon kiégéshez vezethet, hiszen folyamatosan alá kell rendelnünk magunkat valaminek, aminél mi jobbak vagyunk. Ha például számunkra fontos, hogy a helyes úton járjunk, ellenben azt látjuk, hogy a főnök folyton kiskapukat keres, feketézik, netán adócsalást követ el… Nos, itt az ideje változtatni.
Megoldás: kérdezzük meg magunktól, hogy mennyire fontos számunkra az értékrendünk betartása. Ha a cégpolitikán, vezetőségen nem tudunk változtatni, nem sok lehetőség marad… Fel kell mondanunk. De ha már ezt fontolgatjuk, egy próbát megér: beszéljünk a felettessel!
Ne feledjük: a kiégés annak a jele, hogy valaminek meg kell változnia.
Bármi is okozza a bejegyzés elején említett tüneteket, ha úgy érezzük, hogy fennáll a kiégés gyanúja, változtassunk a lehető leghamarabb, egyébként drasztikus hatása lehet ennek az életünk más területeire is, például az egészségünkre.
Sikert és boldogságot: