Nem érzem magam jobban attól, hogy valaki másnak rosszabb a sorsa, mint az enyém – ezt a mondatot pillantottam meg nemrég a lányom egyik könyvében. S való igaz: ha esik az eső, nem vigasztal minket a tény, hogy a felhők felett süt a nap, sőt, az sem, hogy tudjuk, hogy előbb-utóbb el fog múlni az eső is, a tél is, a kánikula is. Nem az időjárásról akarok írni, térjünk a lényegre.

Hallgasd meg (2:19 perc) ⇩

Olvasd el (2 perc) ⇩

A valóság az, hogy minden, ami könnyű, az annyit is ér. Azaz pontosan semmit (vagy ahogy egyik barátom szokta mondani: egy sapka csihányt). Viszont a bonyolult dolgok, a fájó igazságok, a kilátástalan helyzetek – nos, azok igazi értéket tudnak hozni az életünkbe. 

Természetesen ezt nem látjuk, amikor benne vagyunk. Ezért fontos, hogy jó előre felkészítsük magunkat a váratlan helyzetekre, a nehézségekre és akadályokra. Ha mindig a könnyű utat választjuk, az válik szokásunkká. Ha egy bonyolult helyzetben találjuk magunkat, nem a megoldást fogjuk keresni, hanem a kiutat. Nem is feltételezzük, hogy pontosan ettől válik az életünk még nehezebbé. 

Aki szembenéz a problémákkal, aki mindig a megoldásokat keresi, aki nem ijed meg a kihívásoktól, abból lesz az erős, kitartó, sikeres ember.

Vegyünk egy egyszerű példát: ki a fittebb – aki minden reggel ötször nyomja ki a szundit, így nem jut ideje semmi testmozgásra, vagy aki korán felkel és sportol egyet? Ha ez a két ember napközben szembesül egy komoly problémával, ki lesz közülük az, aki megfutamodik? 

Minden apró döntésünk összeadódik és építi a jellemünket! Örülni kell a nehézségeknek, kihívásoknak és mindennek, amitől kényelmetlenül érezzük magunkat, mert ha ezekkel megbirkózunk, erősödik a jellemünk, épül az egyéniségünk és nő az önbizalmunk. Egyszóval: jobbak leszünk, mint azelőtt voltunk!