Képzeld el a következő helyzeteket: a főnököd igazságtalanul leszid valami miatt, amit nem is te rontottál el; a partnered megint nem mosogatott el, pedig megígérte; lekésted a fontos találkozót, mert elromlott az autód. Mit érzel ilyenkor? Dühöt, frusztrációt, szégyent? És hogyan reagálsz ezekre az érzésekre? Ha elfojtod őket és próbálsz úgy tenni, mintha nem is lennének – nos, a kutatások azt mutatják, hogy nagyon rosszul teszed.
Az érzelmeket nem szabad elnyomni
Új kutatások azt sugallják, hogy az érzelmek felvállalása és kifejezése, ahelyett, hogy elnyomnánk őket, maximalizálja az érzelmi jólétet.
Az a képességed, hogy felismerd és elfogadd az érzelmeidet, „pszichológiai rugalmasságként” ismert. Sokan úgy vélik, a jót el kell fogadni, a rosszat pedig ki kell irtani, de a pszichológusok rájöttek, hogy azok az emberek, akik képesek a valóságot olyannak megtapasztalni, amilyen, jobban alkalmazkodnak a helyzetekhez, kevesebb stresszt élnek át, és kevésbé rántják le őket a nehéz idők.
Ha például egy frusztráló élményben van részed, a legjobb, ha megengeded magadnak, hogy felismerd a frusztrációt, elfogadd, miért zavar, majd hagyod, hogy a frusztráció eltávozzon azáltal, hogy azzal foglalkozol, ami a te irányításod alatt áll, hogy másképp kezeld a helyzetet.
A kutatók nyomon követték az emberek érzelmi reakcióit különböző vizuális ingerekre, és azt találták, hogy azok, akik nem próbálták elfojtani az intenzív érzelmi reakcióikat – akár pozitívak, akár negatívak voltak -, boldogabbak voltak, ritkábban lettek dühösek, és kisebb valószínűséggel reagáltak rosszul a hasonló stresszes helyzetekre.
A negatív érzelmek figyelmen kívül hagyása épp az ellenkezőjét éri el, mint gondolnánk. Csak arra kényszeríti őket, hogy felgyülemledjenek, nem tanít meg arra, hogyan reagáljunk rájuk, és minden stresszes helyzet jobban lehúzhat, mint az előző. Ha észreveszed és elfogadod az érzelmeidet, kisebb valószínűséggel irányítanak téged, ami több boldogsághoz vezet.
Gyakorold a kihívást jelentő helyzeteket!
A pszichológiai rugalmasságod javításához ne kerüld el azokat a helyzeteket, amelyek félelmet, stresszt vagy boldogtalanságot okoznak. Ehelyett a kihívást jelentő helyzetekben szerzett tapasztalatok segítenek szembenézni a kellemetlen érzelmekkel és együtt élni velük. Amikor nehéz pillanatokban találod magad, válaszd el a gondolataidat az ítéleteidtől. Az emberek részben azért temetik el az érzéseiket, mert úgy vélik, hogy az rosszul tükrözi az identitásukat. De egy gondolat csak egy gondolat. A gondolatok és érzések ítélkezés nélküli megengedése segíthet tisztábban látni a helyzeteket és megtanulni alkalmazkodni.
Gyakorlati tippek az érzelmi rugalmasság fejlesztésére
- Figyeld meg és nevezd meg az érzéseidet! Ahelyett, hogy elfojtanád vagy figyelmen kívül hagynád őket, vedd észre, milyen érzelmeket érzel! Használj egyszerű címkéket, mint „dühös vagyok”, „szomorú vagyok”, „félek”. Már maga a megnevezés segíthet távolságot teremteni az érzéstől.
- Fogadd el az érzelmeidet ítélkezés nélkül! Ne címkézd őket jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek! Egyszerűen ismerd el, hogy ott vannak. Az érzéseid nem te vagy, csak egy részed. Megengedheted magadnak, hogy érezd őket anélkül, hogy azonosulnál velük.
- Lélegezz az érzelmeiden keresztül! Ha intenzív érzelmet érzel, összpontosíts a légzésedre! Vegyél lassú, mély lélegzeteket, és képzeld el, ahogy a levegő átáramlik az érzelmeiden, teret adva nekik. A légzés segíthet lecsillapodni és tisztábban látni.
- Cselekedj az értékeid szerint, ne az érzelmeid szerint! Az érzelmeid fontosak, de nem kell, hogy ők irányítsanak. Ha felismerted és elfogadtad őket, még mindig dönthetsz úgy, hogy azok alapján cselekszel, ami igazán fontos számodra, még akkor is, ha ez kényelmetlennek tűnik.
- Keresd a növekedési lehetőségeket! Minden érzelmi kihívás lehetőség a tanulásra és fejlődésre. A nehéz helyzetekben kérdezd meg magadtól: mit tanulhatok ebből? Hogyan válhatok rugalmasabbá, bölcsebbé, erősebbé általa?
Az érzelmi rugalmasság, mint minden készség, gyakorlással fejleszthető. Minél többször szembenézel a kényelmetlen érzésekkel és megtanulsz együtt létezni velük, annál természetesebbé válik. És ezzel nemcsak a saját jólétedet, de a környezeteddel való kapcsolatodat is javítod.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Nem fog eluralkodni rajtam a negativitás?
Az érzések elfogadása nem egyenlő az önsajnálatba vagy negativitásba való beleragadással. Épp ellenkezőleg: ha megengeded magadnak, hogy érezz, anélkül, hogy azonosulnál velük, könnyebben el tudod engedni őket. Ha elfojtod őket, csak felhalmozódnak.
A pozitív érzelmeket is el kell fogadnom ítélkezés nélkül?
Igen, a cél az, hogy minden érzelmedet hitelesen és nyitottan megéld, akár pozitívak, akár negatívak. Néha hajlamosak vagyunk a „jó” érzelmekbe kapaszkodni, de ez is egyfajta ellenállás. A lényeg, hogy engedd őket természetesen áramlani.
Hogyan segít a légzés az érzelmek kezelésében?
A mély, tudatos légzés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami a nyugalom és pihenés állapotába hoz. Segít lelassítani az elme pörgését és csökkenteni a stressz testi tüneteit, mint a szapora szívverés vagy feszült izmok. Így tisztábban tudsz gondolkodni.
Mit tegyek, ha nagyon eluralkodnak rajtam az érzelmek egy helyzetben?
Ez mindenkivel előfordul néha. Ha nagyon kilendültél az egyensúlyodból, próbálj meg fizikailag eltávolodni a helyzettől, amennyire lehet. Menj el sétálni, keress egy csendes helyet, ahol egyedül lehetsz! Összpontosíts a légzésedre, esetleg próbálj meditálni! Adj magadnak időt és teret, amíg lecsillapodsz!
Az érzelmi rugalmasság azt jelenti, hogy mindig nyugodt és boldog vagyok?
Nem, a cél nem az, hogy soha ne érezz kellemetlen érzéseket, hanem hogy képes legyél egészségesen kezelni őket, amikor felbukkannak. Az érzelmi rugalmasság nem a tökéletes boldogság állapota, hanem a készség, hogy bármilyen érzelmet el tudj fogadni és kezelni tudj.
Sikert és boldogságot: