Egy friss tanulmány azt találta, hogy azoknál az embereknél, akiknek a vérében magasabb volt a mikroműanyagok szintje, 4,5-szer nagyobb volt a valószínűsége a szívrohamnak, a stroke-nak vagy a halálnak.
A mikroműanyagokkal kapcsolatban az a nehéz, hogy mindenhol jelen vannak a környezetünkben. A kutatások szerint évente több tízezer mikroműanyag részecskének vagyunk kitéve. De a testünk és az immunrendszerünk képes harcolni ellenük és megvédeni minket, így nem kell pánikba esni. Azonban még mindig tanulunk arról, hogy mi történik hosszú távon, ami miatt a legújabb tanulmány figyelmet érdemel.
Azoknál, akiknek a szervezetében mikroműanyagok és nanorészecskék voltak, 353 százalékkal magasabb volt a kardiovaszkuláris egészségügyi problémák kockázata, még a kardiovaszkuláris kockázati tényezők figyelembevétele mellett is.
Tisztázzuk, hogy a tanulmány nem mérte az ok-okozati összefüggést, így a tudósok korlátozottak abban, hogy mit állíthatnak.
A valódi tanulság: a műanyagokat túl régóta használják szinte mindenben, amikor más alternatívák is léteznek. Ha csökkenteni tudod a műanyagok használatát – akár olyan apró döntésekkel, mint hogy nem használsz műanyag vágódeszkát, nem melegítesz ételt műanyag tárolóedényekben, vagy korlátozod a műanyag vizespalackok használatát -, akkor kézben tarthatod a kitettségedet, és korlátozhatod a felhalmozódás és a kockázat lehetőségét.
Hogyan csökkenthetjük a műanyagoknak való kitettségünket?
Bár a műanyagok teljes kiküszöbölése a modern életből szinte lehetetlen, vannak lépések, amiket megtehetünk, hogy csökkentsük a kitettségünket, különösen otthon.
- Válassz üveg vagy rozsdamentes acél tárolóedényeket. Az ételek tárolásához és melegítéséhez inkább ezeket használd a műanyag helyett.
- Kerüld a műanyag csomagolást. Vásárláskor válaszd a papírba, üvegbe vagy fémbe csomagolt termékeket, ha lehet.
- Ne melegíts ételt műanyagban. A hő hatására a műanyagból káros anyagok oldódhatnak ki az ételbe.
- Használj vászonszatyrokat. A műanyag zacskók helyett vigyél magaddal tartós vászonszatyrokat a bevásárláshoz.
- Válaszd a friss, csomagolásmentes ételeket. Minél kevesebb feldolgozott, csomagolt élelmiszert vásárolsz, annál kevesebb műanyagot viszel haza.
- Szűrd a vized! A csapvíz is tartalmazhat mikroműanyagokat, ezért érdemes lehet egy jó minőségű vízszűrőt használni.
- Válogasd szelektíven a hulladékot. A megfelelő újrahasznosítással csökkenthető a környezetbe kerülő műanyag mennyisége.
Apró változtatásokkal, tudatos döntésekkel sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a műanyag-kitettségünket, és ezáltal óvjuk az egészségünket és a környezetünket is.
A műanyagok hatása a környezetre
A műanyag-szennyezés nemcsak az emberi egészségre, hanem a bolygónkra is veszélyt jelent. A műanyag hulladék nagy része a szeméttelepeken vagy az óceánokban köt ki, ahol évszázadokig, akár évezredekig is lebomlás nélkül megmarad.
Az óceánokban a műanyagok apró darabokra, mikroműanyagokra esnek szét, amiket aztán a tengeri élőlények összekeverhetnek a táplálékkal. Így a műanyag bekerül a táplálékhálózatba, és végül a tányérunkon köthet ki.
A műanyagok égetése is problémás, mert mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe, hozzájárulva a légszennyezéshez és a klímaváltozáshoz.
„A legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik.” – Zero Waste koncepció
A megoldás hosszú távon a műanyagtermelés és -fogyasztás drasztikus csökkentése, a körforgásos gazdaság és a zero waste elvek alkalmazása. Ez mindannyiunk közös felelőssége – a kormányoktól és a vállalatoktól kezdve az egyénekig.
Kis lépésekkel kezdhetjük: mondjunk nemet a szívószálra, vigyünk magunkkal vászontáskát és kulacsot, válasszuk a csomagolásmentes opciókat! Minden döntésünkkel szavazunk arra a világra, amiben élni szeretnénk.
A műanyag-szennyezés egy összetett, globális probléma, amire nincs egyszerű megoldás. De ha mindannyian teszünk érte, ha a saját környezetünkben, a saját életünkben elkezdjük a változást, az összeadódik, és idővel hatalmas hatása lehet.
A cikk elején említett kutatás is erre figyelmeztet minket: itt az ideje, hogy komolyan vegyük a műanyag-kérdést, és tegyünk ellene – a saját egészségünk, a gyerekeink jövője, és a bolygónk érdekében. A változás velünk kezdődik.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Mi az a mikroműanyag?
A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyag részecskék, amelyek a műanyag termékek lebomlása során keletkeznek. Megtalálhatók a vizekben, a talajban, sőt, a levegőben is, ahonnan belélegezhetjük vagy lenyelhetjük őket.
Honnan kerülnek mikroműanyagok a szervezetünkbe?
A mikroműanyagok számos forrásból kerülhetnek a szervezetünkbe, mint például:
– Az élelmiszerek és italok csomagolásából.
– A szintetikus ruhák kopásából.
– A kozmetikumokból (például a mikrogyöngyös arcradírokból).
– A gumiabroncsok kopásából származó részecskékből.
– A csapvízből és a palackozott vízből.
Milyen egészségügyi kockázatai vannak a mikroműanyagoknak?
A mikroműanyagok pontos egészségügyi hatásai még kutatás tárgyát képezik, de az eddigi eredmények alapján összefüggésbe hozhatók többek között:
– A gyulladásos folyamatok fokozódásával.
– Hormonális zavarokkal.
– Az immunrendszer diszfunkciójával.
– Bizonyos típusú rákos megbetegedésekkel.
– Szív- és érrendszeri problémákkal.
Mit tehetünk a mikroműanyagok ellen?
Bár teljesen kiküszöbölni nem tudjuk a mikroműanyagokat az életünkből, tehetünk lépéseket a kitettségünk csökkentése érdekében:
– Kerüljük a műanyag csomagolást, ahol lehet.
– Válasszunk természetes anyagokból készült ruhákat.
– Használjunk vízszűrőt.
– Ne melegítsünk ételt műanyag edényben.
– Támogassuk a mikroműanyagok betiltását célzó kezdeményezéseket.
Mi történik a szervezetünkbe került mikroműanyagokkal?
Ez még nem teljesen tisztázott, és aktív kutatások tárgyát képezi. Az biztos, hogy a mikroműanyagok képesek felhalmozódni a szervezetben, és kimutatták őket többek között a vérben, a tüdőben, a méhlepényben és az anyatejben is. A pontos hosszú távú hatásaikat azonban még vizsgálják a kutatók.
Sikert és boldogságot: