Ismered a viccet? – Doktor úr, nagyon felejtek! – Mióta? – Mit mióta?! Gyakran panaszkodunk a feledékenységre, és megrémülünk, amikor a szüleink elfelejtenek ezt meg azt. Rögtön demenciára meg Alzheimerre gondolunk. És most lepődj meg: új kutatások szerint a feledékenység bizonyos típusai valójában az agyunk hasznos funkciói, nem pedig hibái!
A felejtés segít kiszűrni a lényegtelen információkat
Az agyunk úgy van huzalozva, hogy egyes információkat rövid, másokat hosszú távon tárol.
A tudósok most úgy vélik, hogy a feledékenység segít kiszűrni a haszontalan információkat, hogy több időt tölthessünk azzal, ami igazán lényeges. Ez a tanulás egy formája, ami lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjunk a változó környezethez és jobb döntéseket hozzunk.
Más szóval, felejtés nélkül az agy túlterhelődne, végtelen mennyiségű információt kellene tárolnia s pontosan ettől tompulna el. Egyes elméletek szerint a poszttraumás stressz (PTSD) azért alakul ki, mert a felejtési funkció sérül, és az agy küzd azzal, hogy elengedje a fájdalmas élményeket.
Az olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia, nem a feledékenységről szólnak, hanem az agy azon képességének a leépüléséről, hogy előhívja az emlékeket és megfelelően feldolgozza azokat.
Az alváshiány rontja a memóriát
De ha hirtelen túl sok mindent felejtünk el, ne ijedjünk meg (de azért vegyük komolyan!): ennek az oka valószínűleg az alvás minőségében keresendő. A kutatások szerint akár egyetlen éjszakányi alváshiány is árthat a rövid távú memóriának. Más tanulmányok kimutatták, hogy a rossz alvás befolyásolja az agy azon régióit, amelyek a rövid távú feldolgozásban és a döntéshozatalban segítenek. Olyannyira, hogy a kutatók becslései szerint a rossz alvás akár 40 százalékkal is csökkentheti a tanulási képességet!
Tippek a pihentető alváshoz
Ahhoz, hogy éles maradj és javíts az alvásodon, próbálj meg minden nap hasonló időpontban lefeküdni és felkelni, hagyd abba az evést az alvás előtti 2-3 órában, használj masszázshengert vagy nyújtózz lefekvés előtt, vesd papírra a gondolataidat, vagy olvass egy könyvet! Összességében próbálj meg minden éjjel legkevesebb 6 órát aludni, mivel ez az a határ, ami alatt már jelentkeznek a negatív hatások.
Szóval ne aggódj, ha néha elfelejted, hová tetted a kulcsaidat! Ez teljesen normális, sőt, hasznos is. De arra mindenképp figyelj, hogy eleget aludj, mert ez az agyad egészségének és teljesítményének az alapja.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Mennyi az ideális alvásmennyiség?
A legtöbb felnőttnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége. De a kulcs az egyéni igények feltérképezése. Ha kipihenten ébredsz és energikus vagy egész nap, akkor valószínűleg eleget alszol.
Hogyan javíthatom az alvásom minőségét?
Számos dolog segíthet: rendszeres alvásidő, kényelmes matrac és párna, sötét és hűvös hálószoba, lefekvés előtti relaxáció, a koffein és alkohol kerülése késő délután, a képernyőidő csökkentése elalvás előtt.
Mi a helyzet a napközbeni szundikkal?
A rövid szunyókálások valóban feltölthetnek, de 20-30 percnél ne legyenek hosszabbak, és ne időzítsük túl késő délutánra, mert megzavarhatják az éjszakai alvást!
Az alváshiány növeli az Alzheimer-kór kockázatát?
A kutatások összefüggést találtak a krónikus alváshiány és a megnövekedett demencia kockázata között. Úgy tűnik, az alvás segít az agynak „kitakarítani” a káros anyagokat. Szóval az alvás az agy hosszú távú egészségéhez is elengedhetetlen!
Használhatom a telefonomat ébresztőóraként?
Jobb egy hagyományos ébresztőórát használni. Így nem csábulsz el, hogy lefekvés előtt még gyorsan megnézd az e-mailjeidet vagy a közösségi oldalakat, ami felzaklathat és megnehezítheti az elalvást.
Sikert és boldogságot: